tag:blogger.com,1999:blog-21104286547368076052024-03-14T11:51:42.262+05:30शब्दवेलA Spectator http://www.blogger.com/profile/16164261047773458013noreply@blogger.comBlogger213125tag:blogger.com,1999:blog-2110428654736807605.post-50609859281348642182023-05-20T20:38:00.000+05:302023-05-20T20:38:01.949+05:30 आजचे मरण उद्यावर ढकलले<p><span style="font-size: large;"> <span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">आजचे
मरण उद्यावर ढकलले</span>,</span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">तसे
उद्याचे कलले किंचित परवावर</span>,<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> आणि परवाचे अंशतः तेरवावर </span><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">टीचभर
जागा झाली तिथे थोडे बूड टेकले </span><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">खोल
श्वास घेतला</span>,<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> त्यावर
लक्ष दिलं</span>,<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">
नाकपुडीत, नाकाच्या टोकाशी मंद झीणझीण</span><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">तसे कोसळले
सारे गोदाम </span><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">त्याला
नीट लावले कार्टेशिअन प्लेनमध्ये </span><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">पुढचे-मागचे</span>,<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> सुख-दुःख </span><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">आता
जागा बाकी तेवढी ओरिजिनपाशी, शून्य-शून्य </span><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: x-large;">ही
एवढीच जागा आपली. </span></p>A Spectator http://www.blogger.com/profile/16164261047773458013noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-2110428654736807605.post-17583932923445619262023-01-28T17:49:00.001+05:302023-01-28T17:49:17.294+05:30वाटाड्या<div>तिथे जे डोंगर आहेत तिथे आपल्याला जायचं आहे, </div><div>ते डोंगर, ज्यांच्या अस्तित्वाच्या रेषा दिसतायेत धुकट धुकट, तिथे.</div><div>तू.सोबत चाल किंवा एकटा आपापला </div><div>ह्या गल्ल्या आणि. बोळ सांभाळून</div><div>एकेकाळी इथे.बसायच्या इच्छामरणी वृद्ध विधवा, आपापल्या घरांची परसे राखत.</div><div>एकेकदा त्यांच्या हाका ऐकू येतात आणि पुढची वाट मागे वळते, निमुळती होत हरवत. </div><div>पुढे आलास की हे मैदान,</div><div>इथेच थांबले होते लोक आपापल्या बालबच्यांसोबत,</div><div>आणि इथेच खाक झाले जेव्हा त्यांच्या चारी बाजूनी आग लावली गेली,</div><div>एकेकदा त्यांची गाढ झोपेतच जळून गेलेली मुले इथे खेळत असतात </div><div>आता डोंगर जवळ आलेत,आहेस ना तू?</div><div>मध्ये एवढी नदी आता,</div><div>बोटभर खोल आणि वीतभर रुंद </div><div>हां, ओलांडलीस की तू आता. </div><div>आता मागे काही नाही, </div><div>ही हलकी चढण आहे,</div><div>आणि ते तिथे वरती जायचंय आपल्याला. </div><div>अरे, घाबरु नकोस. मी अगदीच तुझ्यासारख्याच होतो जेव्हा इथेच पुढे एका दरीत संपलो, भुकेला, एकटा, विकल. म्हणून चेहरा नाही मला,</div><div>पण बघ, आता तू पुढे जा माझ्या,</div><div>तुझ्या मोक्षात अडथळा नको माझा,</div><div>मी इथेच थांबतो, नवा कोणी येईल त्याला सोबत म्हणून.</div><div><br></div>A Spectator http://www.blogger.com/profile/16164261047773458013noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-2110428654736807605.post-2854622671158214322022-09-12T00:20:00.000+05:302022-09-12T00:20:05.814+05:30आवाज, आकडे, आणि अंदाज<p><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"><span style="font-size: large;"> </span></span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">अनंतचतुर्दशीला
घरात बसून धातुकी कंपने अनुभवताना मी हे विचार सुरु केले. मनोरंजन किंवा </span><span lang="EN-IN">closure </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">हेच त्याचे प्रमुख उद्दिष्ट आहे, पण झालाच तर
त्यात थोडा विचारही आहे. </span><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">दि. ११
सप्टेंबर २०२२ च्या लोकसत्तात ह्या वर्षीच्या गणेशोत्सवाबाबत काही आकडेवारी होती.
त्यातली अधिक लक्षवेधक आणि तितकीच निष्फळ आकडेवारी म्हणजे गणपती विसर्जन मिरवणुकीत
आवाजाने गाठलेल्या पातळीबाबतची. फेसबुकवरही अनेकजण ह्या आवाजाबाबत तीव्र मते व्यक्त
करताना आढळले. अर्थात ही मते प्रातिनिधिक नाहीत</span>,<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> कारण फेसबुक एको चेंबर आहे. </span><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-indent: 18.0pt;"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">फेसबुक</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">वरील
प्रतिक्रियांच्याबाबत दोन निरीक्षणे. गणपती विसर्जन मिरवणुकीतील आवाजाबद्दल त्रस्त
प्रतिक्रिया देणाऱ्या लोकांत पुण्यातील लोक जास्त आहेत. आणि </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">आवाजाबद्दल</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">त्रस्त</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">प्रतिक्रिया</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">देणारे</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">लोक</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">हे</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">उजवीकडे झुकलेले </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">असण्याची शक्यता कमी आहे. पण ह्या
उजव्या कालच्या लोकांच्याही (पुण्यातील) आवाजाबाबतच्या संतप्त प्रतिक्रिया
वाचण्यात आल्या. ह्या दुसऱ्या निरीक्षणाबाबत मी जास्त काही बोलणार नाही. त्यातून
मला एवढंच कळलं कि गोंगाट खरंच असावा. <o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-indent: 18.0pt;"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">पहिले निरीक्षण आश्चर्यकारक आहे कारण मुंबईतही
विसर्जन मिरवणुकीत दणादणाट नोंदवला गेला आहे पण मुंबईतील मिरवणुकीतील आवाजाबाबत
त्रस्त प्रतिक्रिया उमटलेल्या दिसत नाहीत. ही बाब ध्वनीप्रदूषणापेक्षा दोन्ही
शहरातील फरकावर अधिक आधारित असावी असं वाटतं. मुंबईचे ‘चलता है</span>’<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> स्पिरिट मुंबईकरांना
गोंगाटाला आपलेसे करायला मदत करते का</span>?<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> का मुंबईत अन्य दिवसांतही इतका आवाज असतो कि
गणेशोत्सवात त्यात होणारी वाढ विशेष त्रासदायक ठरत नाही</span>?<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> का मुंबईकरांनी मी बरा माझे
टीचभर स्क्वेअर फीट बरे हेच जीवितध्येय मानल्याने ते उगाच जिथे आपल्या मताचा
काडीमात्र उपयोग नाही तिथे ते द्यायला जात नाहीत</span>?<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> का ते प्रवासात एवढे व्यस्त आहेत कि त्यांना
फेसबुकवर ‘व्यक्त</span>’<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">
व्हायला वेळच मिळत नाही? ध्वनीप्रदूषणाचा त्रास विसरायला लावेल असा हा शहरांच्या
तौलनिक अभ्यासाचा मुद्दा आहे. हा विचार करतच मी अनंतचतुर्दशीचा डॉल्बी सहन केला
आहे. </span><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-indent: 18.0pt;"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">मजेचा भाग सोडला तर गणपती विसर्जन मिरवणुकीतील
आवाज हे आपल्या सामाजिक निवडीचे कोडे आहे. त्याबाबत एलिट राग आहे आणि मासेसची
मिरवणूक आहे. आवाजाने त्रस्त लोक हे कोणत्याही सार्वजनिक गणेशोत्सवात कार्यरत
असण्याची शक्यता नसते. (अर्थात पूर्वी ते होते असं होऊ शकतं.) कारण आपण ज्यांत
सहभागी आहोत त्याचे परिणाम आणि आपल्याला त्याचा जाणवणारा उपद्रव हा पेच. </span><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-indent: 18.0pt;"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">सार्वजनिक कामातील समंजस कार्यकर्त्यांची अवस्था वस्त्रहरणाच्या
वेळच्या भीष्म-द्रोणासारखी असते. आपण कार्यकर्तापण स्वीकारले आहे तर आपल्याला आपण
ज्यांना कामाला लावतो त्यांच्या पाशवी आनंदाच्या मागण्या मान्य कराव्या लागतील आणि
त्यांचे समर्थन, किंवा गेला बाजार त्यांच्यातील उणिवांच्या बाबतीत आपलेच दात आपलेच
मौन असा पवित्रा तरी घ्यावा लागेल हा विवेक (का निब्बरपणा?) समंजस कार्यकर्त्यांना
असावा लागतो. किंवा मग त्यांना एक्स-कार्यकर्ते होऊन चिंतन (आणि मौन किंवा
दुर्लक्ष) स्वीकारावे लागते. </span><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-indent: 18.0pt;"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">गोंगाटाने त्रस्त एलिट असा प्रश्न विचारत नाहीत
कि शेकडो लोक हा गोंगाट एन्जॉय कसा करतात. विसर्जन मिरवणुकीत ध्वनीप्रदूषण नसते
असा माझा मुद्दा नाही. ते आहेच. कळीचा मुद्दा हा आहे कि त्याबद्दल प्रतिकूल मत
इतके तोकडे का आहे. </span><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-indent: 18.0pt;"><span style="font-size: large;">The key fact is not many regards loud
sound as a nuisance. <span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">गणपती
विसर्जन किंवा रोजमर्रा दिवस</span>,<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> ही बाब आपल्याला दिसून येते. म्हणजे एकतर
गोंगाटाचा अभाव ज्यांना हवा आहे असे लोक हे कायमच एकूण लोकांत थोडे असतात. किंवा
स्वच्छ हवेसारखी शांतता ही पण एक लक्झरी गुड आहे. पेडर रोडला ते उपलब्ध आहे</span>,<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> पण हमरस्त्यावर नाही. म्हणजे
लोक पुरेसे धनिक झाले कि परिसरातील शांतता ही त्यांची राजकीय मागणी बनेल किंवा ते अशी
शांतता </span><span lang="EN-IN">manage </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">करू शकतील. ह्याचा अर्थ (</span><span lang="EN-IN">implication)</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> असा कि कदाचित पुण्याचा सरासरी मराठीत व्यक्त
होणारा फेसबुककर हा मुंबईच्या तश्याच फेसबुककरापेक्षा श्रीमंत आहे</span>, <span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">म्हणून तो जास्त करवादतो आहे. </span><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-indent: 18.0pt;"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">अजून एक शक्यता अशी कि ध्वनीप्रदूषणाचे दुष्परिणाम
अजून पुरेसे स्पष्ट नाहीत. वर्तमानपत्रे कोण्या एखाद्या नामांकित रुग्णालयातील
डॉक्टरांचा बाईट छापून आणतात ज्यांत संभाव्य दुष्परिणामांची जंत्री असते. पण जर
शास्त्रीय शोधनिबंधांची एक प्राथमिक छाननी केली तर असं दिसतं कि ध्वनीप्रदूषणाचे
शारीरिक दुष्परिणाम हे धूम्रपानाच्या दुष्परिणामांसारखे जोरदार सिद्ध झालेले
नाहीत. लोक आवाजाशी जुळवून घेऊ शकतात (</span>adopt<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">) ही दुष्परिणाम फिके
करण्यातली मोठी बाब असावी. धूम्रपानाबाबत उत्पन्नपातळीवर अवलंबून नसलेले प्रतिकूल
जनमत आहे आणि त्यामुळे धूम्रपान हे सामाजिक स्पेसमधून झपाट्याने हद्दपार झाले आहे</span>,<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> होत आहे. पण गोंगाटाबाबत अशी
व्यापक जनप्रतिकूलता नाही. </span><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-indent: 36.0pt;"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">मी आवाजाशी कसा जुळवून घेऊ लागलो ह्याचा अनुभव
सांगतो. (त्यानेच हा लेख पुरेसा अवैचारिक होतो आहे.) मागची अनेक वर्षे
गणेशोत्सवाचा काळ तसेच उन्हाळ्यातील लग्नसराईचा काळ मी अत्यंत ताणाखाली घालवतो.
रात्री उशिरापर्यंत चालणारे वाद्य-संगीत ह्यामुळे मला हा ताण सहन करावा लागतो. असा
आवाज निर्माण करणाऱ्या आणि त्याचा आनंद घेणाऱ्या लोकांना विकृत ठरवावे, त्यांना
वाईट परिणाम सहन करायला लागावेत अशी मनोकामना करावी अशा प्रतिक्रिया माझ्या मनात
ह्या आवाजाने झोप न आल्याने चिडचिड होऊन उमटत असतात. पण ह्यावर्षी गणपती
विसर्जनाच्या प्रमुख दिवसांत मी बाहेरून असे आवाज येत असतानाही गाढ झोपून गेलो.
कारण त्या आवाजाची पर्वा करता येणार नाही इतका जास्त मी थकलेलो होतो. (हे लेख
लिहितानाची अवस्थाही थोडी तशीच होती. बाहेर डॉल्बीचा थरथराट सुरु होता, त्याने मला
डिस्टर्ब होत होते, पण लिहिताना मला आवाज तेवढा जाणवला नाही. अर्थात पुरेसा जास्त
आवाज असेल तर माझी ही स्युडो-शांती टिकली नसती हे आलेच</span>,<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> पण तो मुद्दा नाही.) माझ्या
१५ महिन्याच्या अपत्याला हा आवाज कसा झेपेल ह्याबद्दल मी साशंक होतो. पण अपत्य हा गोंगाट जणू अस्तित्वातच नाही
अशा प्रकारे आहे. पंधरा वर्षापूर्वी माझी हृदयरोगग्रस्त आजीही ह्या विसर्जन दिवसात
तिचा टीव्ही पहात असायची</span>,<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> जो खरं तर तिला त्या आवाजात तितका ऐकूही यायचा
नाही. तिच्या घराच्या भिंती</span>,<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> पलंग आवाजाने हादरत असायचा. पण ती म्हणायची आपण
रागावून काय होईल. आपण आपलं काम सुरु ठेवावं. </span><o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="text-indent: 36.0pt;"><span style="font-size: large;"></span></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="font-size: large;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7j6OhZa2E4nRUrNxB3ZiEl8798QcJY-c1KPZS0RPZKu1SvW1RNhdBIVCI5MqbG0AAxFCNXTeyc25U2OUu1mYpeT193E9XGMJSxsfwMT_JH8dGSHt26yhfcN-hU_FLHEUXSB3405w5zDh6HoddnrTDpuFPqoLG1MSVzFZPlDiZshlEkubkwfuBufHB/s500/the-trick-william-potter-is-not-minding-that-it-hurts-55337464.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="386" data-original-width="500" height="309" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7j6OhZa2E4nRUrNxB3ZiEl8798QcJY-c1KPZS0RPZKu1SvW1RNhdBIVCI5MqbG0AAxFCNXTeyc25U2OUu1mYpeT193E9XGMJSxsfwMT_JH8dGSHt26yhfcN-hU_FLHEUXSB3405w5zDh6HoddnrTDpuFPqoLG1MSVzFZPlDiZshlEkubkwfuBufHB/w400-h309/the-trick-william-potter-is-not-minding-that-it-hurts-55337464.png" width="400" /></a></span></div><span style="font-size: large;"><br /><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"><br /></span></span><p></p>
<p class="MsoNormal" style="text-indent: 36.0pt;"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">उपद्रवाला तोंड देण्याचा हा प्रतिसाद मला तेव्हा अत्यंत
दुबळा वाटला होता. पण आज मला तिच्या </span>approach<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> चं नीट </span>appreciation<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> करता येतं आहे. </span><span lang="EN-IN">I am too turning oblivious to the noise</span><span lang="EN-IN" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> </span><span lang="EN-IN">that I have despised so much. The trick about nuisance
you cannot change is to not mind it </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">अशी माझी स्थिती होते आहे. <o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-indent: 36.0pt;"><span style="font-size: large;"><span lang="EN-IN">In some sense, it is an essential self-delusion that we all do with
ourselves so as not to live an unhappy life. </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">(</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">अर्थात आपलेच नाही तर
इतरांचेही असमाधान आपल्यावर ओढवून घेत सगळ्यांनीच त्या असमाधानासाठी क्लेश घेऊन आत्मशुद्धि
करावी असे वाटणारे काही अपवाद सोडून.) पण हा सिनिकल पवित्रा बाजूला ठेवून विचार
केला तर जाणवणारी गोष्ट ही कि गणपती विसर्जनातील आवाज ह्याविरुद्ध जनमत बनत नाही
कारण अनेकांना, बहुतेकांना ह्या आवाजाचा त्रास होतच नाही. काही थोड्यांना तो होतो.
अनेकांना त्याची जाणीवच होत नाही किंवा तसे ते राहू शकतात. आणि काही थोड्यांना
त्यातून सुखच मिळते. </span><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-indent: 36.0pt;"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">गोंगाटाच्या बाबतीत प्रतिकूल भूमिका असलेल्यांनी
गोंगाट किंवा जास्त आवाज (आपापले मत!) हा तुम्ही त्रास माना किंवा नाही पण तुमची
हानी होते आहे हे सिद्ध करणारा पुरावा गोळा केला पाहिजे. </span><span lang="EN-IN">Onus is on us</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">!</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> आणि तसा पुरावा गोळा करायला लागणारा प्रयोग
गणेशोत्सव आहेच. विसर्जन मिरवणुकीचे मार्ग आणि आणि ह्या मार्गांच्या लगतचे पण
मिरवणूक जात नसलेले रस्ते येथील बालके</span>,<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> विद्यार्थी</span>,<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> प्रौढ आणि वृद्ध ह्यांच्या तौलनिक अभ्यासाने
गोंगाट का गोंगाट और परंपरा कि परंपरा सुट्टे करायला मदत होईल. (सध्या ते न निस्तरणारे
झांगडे झाले आहे आणि त्यात काही बहाद्दर कार्यकर्ते ‘हा करतो आवाज</span>,<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> कोलला तुम्हाला, आम्हीच धावून
येतो वेळप्रसंगी</span>,<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> करा
आमचा कल्ला सहन</span>’<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> असे
वीरश्रीयुक्त आणि समजमुक्त जम्बुरकेही सोडू लागले आहेत.) अर्थात असा तौलानिक अभ्यास
सरकार फंड करेल अशी जर कांक्षा असेल तर तो फंड वारला असेच समजावे लागेल. </span><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-indent: 18.0pt;"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">लोकांचे पुरेसे प्रतिकूल मत निर्माण होत नाही
तोवर विसर्जन मिरवणुकीतील आवाजाकडे सामाजिक निवड असेच बघावे लागेल. आपण जसे आपण मत
न दिलेल्या सरकारला ‘हे माझे सरकार नाही</span>’<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> असे म्हणू शकत नाही (असे म्हणणारे</span>,<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> निवडणूक म्हणजे काय ह्याची
समज नसलेले ‘जागृत</span>’<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> लोक
असतात!) तसेच विसर्जन मिरवणुकीतील आवाजाकडे बघावे/ऐकावे लागेल. शेवटी रस्ता हा
सामाजिक रिसोर्स आहे आणि बहुमताची दंडेली हा त्याच्या वापराचा किमान चुकीचा आधार
असू शकतो. असो. ह्यावर्षीच्या आवाजाला इथेच निरोप देऊया. <o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-indent: 18.0pt;"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">डेसिबलच्या आकडेवारीशिवाय अजून एक इंटरेस्टिंग
आकडेवारी म्हणजे २०१९च्या तुलनेत २०२२ मध्ये जवळपास १६% (सहातील एक) कमी सार्वजनिक
गणेशोत्सव साजरे झाले. तसं ह्यात आश्चर्य काही नाही. सार्वजनिक गणेशोत्सव हा काही
आता वर्गणीने साजरा होणारा हिशेबी सामाजिक कार्यक्रम नाही. तो राजकारण्यांनी फंड
केलेला राजकीय कार्यक्रम आहे. ह्या कार्यक्रमाला लागणारा किमान खर्चही वाढता आहे.
त्यामुळे जरी फंड करू शकणारे इच्छुक राजकारणी बरेच असले तरी ते ही गुंतवणूक
परताव्याच्या प्रमाणात योग्य ठिकाणीच करत असतात. दुसरं</span>,<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> ज्या सार्वजनिक गणेशोत्सवांना
वलय आहे तिथे प्रायोजक</span>,<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> वर्गणी हे केंद्रित होतात आणि ह्या वलयाच्या
स्पर्धेत मागे पडलेल्या मंडळांना तेवढे रिसोर्स उरत नाहीत. तसंच हा उत्सव पार
पाडण्यासाठी आवश्यक कार्यकर्ता गटही घटत जातो आहे. अनेक जुन्या निम्न मध्यमवर्गीय
वस्त्यांत अशा कार्यक्रमांना आवश्यक मनुष्यबळ शिल्लक नाही. आणि वर सरकलेल्या
एक्स-मध्यमवर्गाला (जो स्वतःला चाणाक्षपणे आजही ‘मध्यमवर्ग</span>’<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> म्हणवतो) सार्वजनिक होण्यात विशेष
रस नाही. त्यांची संस्कृती आहे ती आपापल्या इन्स्टावर. </span><span lang="MR"> </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> </span><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-indent: 18.0pt;"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">म्हणजे पुरेसे पुढे, म्हणजे जिथे भारताचा </span><span lang="EN-IN">demographic dividend </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">संपला आहे अशा अवस्थेत, अनेक सार्वजनिक
गणेशोत्सव कदाचित नसतील. असतील त्यांचेही स्वरूप बदलेलेले असेल. आपल्याला वाटतं
त्यापेक्षा आधी आणि त्यापेक्षा नंतर हा बदल येईल. तेव्हा डॉल्बी वाजेल का</span>?<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> झिंगाट, बोटीने फिरवणारा
नाखवा तेव्हा असेल का</span>?<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> तेव्हा
गणेशोत्सव पावसाळ्यात असेल का उन्हाळ्यात</span>?<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> आपण असू का</span>?<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> (आणि ती श्रेष्ठ कादंबरी तोवर तरी आलेली असेल का</span>?<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">)</span><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-indent: 18.0pt;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"><span style="font-size: large;">हं. एवढे मनोरंजन सध्या पुरे आहे. <o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"><span style="font-size: large;"> </span><span style="font-size: 10pt;"><o:p></o:p></span></span></p>A Spectator http://www.blogger.com/profile/16164261047773458013noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-2110428654736807605.post-53746573703532641262022-07-30T21:07:00.001+05:302022-07-30T21:07:33.047+05:30खोलीतला मेलेला पक्षी <p><span style="font-size: large;"> दार बंद आहे तोवर मी आहे </span></p><p><span style="font-size: large;">सुट्टा, बेलाग</span></p><p><span style="font-size: large;">दार उघडावं तर ते सगळे आत घुसतील </span></p><p><span style="font-size: large;">बाप, नवरा, मुलगा, शिक्षक, जबाबदार नागरिक </span></p><p><span style="font-size: large;">आणि भोसडीचे धक्काबुक्की करतील </span></p><p><span style="font-size: large;">ही खोली व्यापून टाकायला. </span></p><p><span style="font-size: large;">आणि मी, </span></p><p><span style="font-size: large;">हताशपणे निसटून जाईन किलकिल्या दारातून </span></p><p><span style="font-size: large;">केव्हातरी परत येता येईल अशा संदिग्ध आशेने </span></p><p><span style="font-size: large;">--</span></p><p><span style="font-size: large;">उपनिषदात असत दोन पक्षी </span></p><p><span style="font-size: large;">एक बघणारा, </span></p><p><span style="font-size: large;">एक घुमणारा </span></p><p><span style="font-size: large;">--</span></p><p><span style="font-size: large;">जादूच्या प्रयोगात असतात दोन पक्षी </span></p><p><span style="font-size: large;">एक दिसणारा</span></p><p><span style="font-size: large;">एक मरणारा </span></p><p><span style="font-size: large;">--</span></p><p><span style="font-size: large;">बघणारा पक्षी कैद झाला </span></p><p><span style="font-size: large;">आगन्तुकांच्या झोलझपाट्यात </span></p><p><span style="font-size: large;">पिंजऱ्यातून तो बघतो आहे </span></p><p><span style="font-size: large;">किलकिल्या दाराने निसटून जाणाऱ्या मला </span></p>A Spectator http://www.blogger.com/profile/16164261047773458013noreply@blogger.comUdaipur, Rajasthan, India24.585445 73.712479-6.1097059264957849 38.556229 55.280595926495785 108.868729tag:blogger.com,1999:blog-2110428654736807605.post-18200759837928999572022-07-06T07:00:00.001+05:302022-07-06T07:00:39.743+05:30ह्या ओळी<div>ह्या ओळी कधीच्या लिहून ठेवल्या आहेत </div><div>त्यावरून फक्त थोडी धूळ झटकायची आहे, </div><div>खिडकीबाहेर तिरकं करून त्यांना नीट तपासायचे </div><div>आहे सकाळच्या निष्पाप उन्हात </div><div>तेवढं झालं की तुझे-माझे विलग अर्थ </div><div>ह्यांच ओळीत, तुझ्या-माझ्या एकमेकांना दाबू पाहणाऱ्या भाषांत </div><div>एकाचा बळी जाऊन दुसरा अडगळीत जाईपर्यंत </div><div>जिवंत तगमगणाऱ्या ह्या ओळी</div><div>ज्या कधीच्याच लिहून ठेवल्या आहेत</div><div><br></div>A Spectator http://www.blogger.com/profile/16164261047773458013noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-2110428654736807605.post-76001717100269613392022-05-12T17:55:00.001+05:302022-05-12T17:55:21.498+05:30त्रयस्थ रँडम मरणाबाबत निरीक्षणे<div>लोकलखाली कोणी आला</div><div>मॅसेज केला बायकोला</div><div>आज लेट </div><div><br></div><div>पाहिली का रे बॉडी </div><div>सफेद कपड्यात रक्ताळलेली</div><div>तेवढ्यात पुढे निघाली गाडी</div><div><br></div><div>चुकचुकले लोक, घड्याळे बघतात</div><div>ज्याला नाही काही खंत</div><div>ते शरीर तेवढे स्ट्रेचरात</div><div><br></div><div>असे मरती कोट्यानकोटी</div><div>पण रडेन फक्त माझ्यासाठी</div><div>सध्या पाहीन सिरीयल </div><div>जी काल चुकली</div><div><br></div><div>नोंद आहे ह्या मृत्यूची</div><div>कोणीतरी आला गाडीखाली </div><div>अशी अनेकानेक ग्रुपात </div><div><br></div><div>असेल नाव कलेवराला</div><div>असेल एक गोष्टही</div><div>जिने अजस्त्र गोंधळाला </div><div>रेंगाळवले काही क्षण, निरर्थक होण्याआधी</div><div><br></div><div><br></div>A Spectator http://www.blogger.com/profile/16164261047773458013noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-2110428654736807605.post-55186454710636208092022-01-18T23:44:00.002+05:302022-01-18T23:50:17.386+05:30Chinua Achebe ह्यांची Things Fall Apart<p><span style="font-size: large;"> <span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">नुकतीच मी </span><span lang="EN-IN">Chinua Achebe </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">ह्यांची </span><span lang="EN-IN">Things Fall
Apart </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">ही कादंबरी वाचून संपवली. १९५८ साली पहिल्यांदा प्रसिद्ध
झालेली ही कादंबरी आफ्रिकन इंग्रजी साहित्यातील महत्वाची कादंबरी मानली जाते.</span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">नायजेरियातील </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-language: MR;">Igbo </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">लोकसमूहाचे जीवन</span><span style="mso-bidi-language: MR;">,</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> त्यांच्या श्रद्धा आणि
मूल्ये, आणि युरोपियन वसाहतवादातून येणाऱ्या ख्रिश्चन धर्मांतराच्या दबावाने ह्या
श्रद्धा आणि मूल्यांत होणारे बदल – प्रामुख्याने त्यांचे ढासळत जाणे ह्याचं चित्रण
कादंबरीत आहे. </span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNj9-jDsO1sqn0puae9XE-GUZc7hVDyQJUiYn9i7QSk4iLoRnhcF16ur_rU-D3IXrB927AVdYkEyqHZKJ8u_bXairxK6woX_XUyLn7Q2mxpr80w2IRRmAXgeKHNLuAkQ9dmQAi5O0t4GY/" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img data-original-height="278" data-original-width="181" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNj9-jDsO1sqn0puae9XE-GUZc7hVDyQJUiYn9i7QSk4iLoRnhcF16ur_rU-D3IXrB927AVdYkEyqHZKJ8u_bXairxK6woX_XUyLn7Q2mxpr80w2IRRmAXgeKHNLuAkQ9dmQAi5O0t4GY/w260-h400/image.png" width="260" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">प्रतिमा - <a href="https://www.google.com/imgres?imgurl=https%3A%2F%2Fimages-na.ssl-images-amazon.com%2Fimages%2FI%2F81ZFT4omqPL.jpg&imgrefurl=https%3A%2F%2Fwww.amazon.in%2FThings-Apart-Penguin-Modern-Classics%2Fdp%2F0141186887&tbnid=-w5XAWbgOSfyyM&vet=12ahUKEwjbvd7687v1AhVHgGMGHY57A54QMygAegUIARDbAQ..i&docid=9KoVcOmfHRMUVM&w=1526&h=2341&itg=1&q=things%20fall%20apart&ved=2ahUKEwjbvd7687v1AhVHgGMGHY57A54QMygAegUIARDbAQ">इथे</a> </td></tr></tbody></table><br /></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-language: MR;">For all the fame of the novel, it is a very straightforward and compact
read. </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">पेपरबॅक आवृत्तीत कादंबरी १५२ पानांची आहे. गोष्ट अगदी मोजक्या
पण अचूक तपशीलांतून आपल्यासमोर येते.</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">अनेक </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-language: MR;">Igbo </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">संज्ञा आणि नावे असूनही
त्याचा वाचताना फार त्रास होत नाही. </span><span style="mso-bidi-language: MR;">Igbo</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">
म्हणी/वाक्प्रचार चपखलपणे जागोजाग येतात. </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-language: MR;">It is a beautiful quick
read that can lead to some deep reflections, if it reaches to one. <o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-language: MR;"><span style="font-size: large;">--<o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">मला पुस्तक वाचताना आठवलेली अन्य पुस्तके/सिनेमे म्हणजे महाबळेश्वर
सैल ह्यांची तांडव, द लास्ट समुराई (सिनेमा) आणि अनिल बर्वे ह्यांचं डोंगर
म्हातारा झाला. तांडवला </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-language: MR;">Things Fall Apart </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">सारखीच वसाहतवादी धर्मांतरणाची
पार्श्वभूमी आहे. पण तांडवमध्ये प्रचंड आक्रोश आहे. </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-language: MR;">Things Fall Apart is in
that sense is a creation of higher order. </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">त्यांत
क्रोध आहे</span><span style="mso-bidi-language: MR;">,</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> पण तो
धुमसणारा नाही. क्रोधाचे, त्यातून येणाऱ्या कृतीच्या प्रेरणेचे, आणि आपली कृती
किती थिटी</span><span style="mso-bidi-language: MR;">,</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> किती य:कश्चित,
जे चाललं आहे त्याला तसूभरही न बदलणारी आहे ह्या जाणीवेतून येणाऱ्या कडवट शांततेचे
चित्रण प्रचंड निर्विकारपणे केलेले आहे. ह्या निर्विकार चित्रणाला शेवटी एका अचूक
फटकारा तेवढा दिलेला आहे. तांडव – त्या तुलनेत बंबाळ आहे</span><span style="mso-bidi-language: MR;">,</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> आणि वाचताना हा प्रश्नच पडतो
कि हे लोक एवढे रडत राहिले</span><span style="mso-bidi-language: MR;">,</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> तेव्हा
लढले का नाहीत? आपल्याला मोलाचे आपल्याकडून हिरावले जात असताना त्या बदलाचा हुंदके
देत स्वीकार करणं ही निवड बुचकळ्यात पाडते. </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-language: MR;">There is no fight. <o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">द लास्ट समुराई किंवा डोंगर म्हातारा झाला मध्ये ही फाईट
आहे. आपल्या कृतीने आपले वांछित ध्येय गाठायला काहीही मदत होणार नाही किंवा
परिस्थितीत काहीही फरक पडणार नाही हे दिसत असतानाही आपण जे करू शकतो ते झोकून देऊन
करण्याची </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-language: MR;">irrational but spectacular </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">निवड ही फारच </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-language: MR;">striking </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">गोष्ट
आहे. </span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">--</span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">आपल्या आधुनिक व्यक्तिवादी मूल्यांत अशा वेडेपणाला फार जागा
नाही. </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-language: MR;">The concept</span><span lang="EN-IN" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-language: MR;">of standing one’s ground
for one’s beliefs is lost to us. </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">हवंतर जे हरवणार</span><span style="mso-bidi-language: MR;">,</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> संपणार आहे त्याचा शोक
करावा</span><span style="mso-bidi-language: MR;">,</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> अगदी
अशा शोकाची नशा करावी, पण आपल्या आयुष्यात तसूभर फरक न पडू द्यावा असे आता आपण
जगतो. </span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">आपल्याभोवती जे चाललं आहे त्याचं वर्णन करणारी जी मॉडेल्स
असतात त्यातलं एक मॉडेल आहे ते म्हणजे – </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-language: MR;">anywhere </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">आणि </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-language: MR;">somewhere </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">चं. आपली
आधुनिक मूल्ये ही </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-language: MR;">anywhere </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">वाल्यांची आहेत. खूप औपचारिक
शिक्षण घ्या, खूप वाचा किंवा पहा, आपल्याला जे हवं ते करण्यासाठी – जे आपणच
ठरवायचं आहे – जगाच्या पाठीवर कुठेही जा, पण कुठलेही होऊ नका, कायम </span><span style="mso-bidi-language: MR;">fluid</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> अशी नैतिकता ठेवा</span><span style="mso-bidi-language: MR;">,</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> कशाला कमिट होऊ नका</span><span style="mso-bidi-language: MR;">,</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> कारण आपण बुडत्या बाजूला
असू तर आपलेच नुकसान असे हे </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-language: MR;">anywhere </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">लोक. ह्या निखळ स्वनिर्धारित
मूल्यवस्थेत मी कोणत्याच बाह्य गोष्टीला अनुसरून जगत नाही. त्यांची</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">प्रसंगोपात नैतिक भूमिका
हीही त्यांच्या करिअरचा एक भाग असते</span><span style="mso-bidi-language: MR;">,</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-language: MR;">it is just an
act they choose to play and can abandon if there are enough incentives. <o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-language: MR;"><span style="font-size: large;">--<o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">ज्या </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-language: MR;">William Yeats </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">च्या
कवितेतून </span><span style="mso-bidi-language: MR;">Chinua Achebe </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">ने
आपल्या कादंबरीचे नाव दिले आहे</span><span style="mso-bidi-language: MR;">,</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> त्या
कवितेत हा हरवण्याचा सूर जबरी आहे. </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-language: MR;">Chinua Achebe </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">ने आपली
कादंबरी इंग्रजीत लिहिली, प्रादेशिक भाषेत नाही</span><span style="mso-bidi-language: MR;">,</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-language: MR;">just a point to note. <o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p><span style="font-size: large;"> </span></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span style="mso-bidi-language: MR;">The second coming by William
Yeats <a href="https://www.poetryfoundation.org/poems/43290/the-second-coming">(<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">इथून घेतली आहे – लिंक</span></a></span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">)</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">– पुढे दोन कडव्यांपैकी
पहिले आहे. <o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p><span style="font-size: large;"> </span></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="mso-bidi-language: MR;"><span style="font-size: large;">Turning and turning in
the widening gyre<span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="mso-bidi-language: MR;"><span style="font-size: large;">The falcon cannot hear
the falconer;<o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="mso-bidi-language: MR;"><span style="font-size: large;">Things fall apart; the
centre cannot hold;<o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="mso-bidi-language: MR;"><span style="font-size: large;">Mere anarchy is loosed
upon the world,<o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="mso-bidi-language: MR;"><span style="font-size: large;">The blood-dimmed tide is
loosed, and everywhere<span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="mso-bidi-language: MR;"><span style="font-size: large;">The ceremony of innocence
is drowned;<o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="mso-bidi-language: MR;"><span style="font-size: large;">The best lack all
conviction, while the worst<span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="mso-bidi-language: MR;"><span style="font-size: large;">Are full of passionate
intensity.</span><o:p></o:p></span></p>A Spectator http://www.blogger.com/profile/16164261047773458013noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-2110428654736807605.post-8648972651443267492022-01-02T09:41:00.001+05:302022-01-02T09:41:13.196+05:30जयंत पवार स्मृती विशेषांक- वसा दिवाळी अंक २०२१<div style="text-align: left;"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> जयंत पवार
ऑगस्ट २०२१ मध्ये गेले. वसा २०२१ चा दिवाळी अंक त्यांच्याबद्दल</span>,<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> त्यांच्या मरणाबद्दल आहे.<br /></span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span>पवारांची
ऋजुता</span><span style="mso-bidi-language: MR;">,</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> स्वतःला
ठाम भूमिका असूनही आक्रस्ताळी न होण्याची त्यांची पद्धत, आणि शेवटी मृत्यूची
शक्यता विस्तारत जाऊन अटळ बाब बनतानाही त्यांचं </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-language: MR;">composure </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">ह्या
बाबी काही लेखातून खूप नीट उमजतात. त्यांनी एकाला सांगितलेलं ‘</span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-language: MR;">now it is
between doctor and my body’ </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">हे वाक्य ते स्वतःकडे
बघण्याच्या प्रक्रियेत कुठे पोचले होते हे दाखवतं.</span></span></div><div style="text-align: left;"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"><br /> </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-language: MR;">I wish I can have this composure when I will enter the region where death
is mere a formality left, but I must wait for the due process</span><span lang="EN-IN" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-language: MR;">to end. </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">मला हे माझ्यासाठी होईल
तेव्हा मी काय करेन ह्यापेक्षा जेव्हा हे माझ्या जगण्याच्या सवयींच्या</span><span style="mso-bidi-language: MR;">,</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> प्राधान्याच्या वर्तुळात
असलेल्या माणसांसाठी करायला लागेल तेव्हा कसं होईल ह्याची जास्त काळजी वाटते. असो.
पवारांच्या बद्दलच्या दिवाळी अंकाचे निमित्त करून स्वतःबद्दल बोलणारा मी एकटाच तर
नाही</span><span style="mso-bidi-language: MR;">,</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-language: MR;">I am in good
company!<br /> <o:p></o:p></span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">दिवाळी अंकात अनेक लेख हे बादरायण आहेत. म्हणजे ते जयंत
पवारांबद्दल</span><span style="mso-bidi-language: MR;">,</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">
त्यांच्या मरणाबाबत नाहीतच. समजा ‘अधांतर</span><span style="mso-bidi-language: MR;">’</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> नाटकाशी संबंधित कोणी गेले असते तरी हाच लेख कमी-जास्त
प्रमाणात लिहिला गेला असता असे लेख. लिहिणाऱ्याला हे दिसत नाही का कि तो आत्मलेख
लिहित चाललाय आणि मेलेला माणूस केवळ एक निमित्त होऊन बसला आहे स्वतःबद्दल
बोलण्याचं.<br /> </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">म्हणजे अशा आत्ममग्नतेला बरं-वाईट म्हणण्याची बाब नाही. कदाचित
अशी आत्ममग्नता ही फारच स्वाभाविक मानवी बाब असावी. पण लिहिणारे अशा स्वाभाविक
मानवी गुणधर्मांच्या पलीकडे सरकत नाहीत का</span><span style="mso-bidi-language: MR;">?</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> असं सरकणं हा लिहिण्याचा एक मक्सद असतो ना</span><span style="mso-bidi-language: MR;">?<br /></span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">पवारांसाठी ते घडलं होतं. त्यांचे त्यांच्या मित्रांशी
बोलून</span><span style="mso-bidi-language: MR;">,</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> </span><span style="mso-bidi-language: MR;">whatsapp</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> द्वारे शेवटच्या दिवसांत
झालेले संवाद हे दाखवून देतात. त्यांना शक्य असतं ते अगदी सरतेशेवटी</span><span style="mso-bidi-language: MR;">,</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> म्हणजे असण्याची रेष
ओलांडून आपण नसण्यात जातो</span><span style="mso-bidi-language: MR;">,</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> तेही
त्यांनी लिहिलं असतं. त्यांच्या शैलीत लिहिलं असतं</span><span style="mso-bidi-language: MR;">,</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> ज्यांत माणसांच्या आयुष्याबद्दलचा जिव्हाळा</span><span style="mso-bidi-language: MR;">,</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"> त्यांच्या निवडी-आवडी ह्याबाबत
एक विरक्त कारुण्य आहे.<br /> </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">त्यांचे चळवळींशी संबंध, भूमिका ह्याबद्दल लोकांनी लिहिलं
आहे. ते </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-language: MR;">conservative, </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">उजवे नव्हते किंवा अशा गटांना सहानुभूती असलेले नव्हते हे
स्पष्ट आहे. पण आपल्या राजकीय-सामाजिक भूमिकांसाठी लिखाण माध्यम वापरणारे ते होते
असं मला त्यांच्या कथांमधून वाटलं नाही. (मी त्यांची नाटके पाहिलेली किंवा वाचलेली
नाही.) त्यांची भूमिका ही त्यांच्या लिखाणाची परिणती होती.<br /> </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"><br /></span></span></div><div style="text-align: left;"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;">असो. पवार नाहीत आता</span><span style="mso-bidi-language: MR;">,</span></span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 200%;"><span style="font-size: large;"> आणि त्यामुळे त्यांच्या नव्या लिखाणाची शक्यताही नाही. </span><o:p></o:p></span></div>
A Spectator http://www.blogger.com/profile/16164261047773458013noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-2110428654736807605.post-60683081489115364272021-12-25T09:10:00.001+05:302021-12-25T09:10:11.646+05:30शहाणपण <!--StartFragment-->
<p class="MsoNormal"><span lang="HI">पंधराव्या</span><span lang="HI"> </span><span lang="HI">वर्षी</span><span lang="HI"> </span><span lang="HI">मला</span><span lang="HI"> </span><span lang="HI">हे</span><span lang="HI"> </span><span lang="HI">ठाऊक</span><span lang="HI"> </span><span lang="HI">होतं</span><span lang="HI"> </span><span lang="HI">की</span><span lang="HI"> </span><o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal"><span lang="HI">हे</span><span lang="HI"> </span><span lang="HI">जग</span><span lang="HI"> </span><span lang="HI">केवळ</span><span lang="HI"> </span><span lang="HI">माझ्या</span><span lang="HI"> </span><span lang="HI">विजयासाठी</span><span lang="HI"> </span><span lang="HI">राखीव</span><span lang="HI"> </span><span lang="HI">आहे</span><o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal"><span lang="HI">पंचवीस</span><span lang="HI"> </span><span lang="HI">वर्षाचा</span><span lang="HI"> </span><span lang="HI">झालो</span><span lang="HI"> </span><span lang="HI">तेव्हा</span><span lang="HI"> </span><span lang="HI">मी</span><span lang="HI"> </span><span lang="HI">माझ्या</span><span lang="HI"> </span><o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal"><span lang="HI">दिग्</span>-<span lang="HI">पराजयाचे</span><span lang="HI"> </span><span lang="HI">पांढरे</span><span lang="HI"> </span><span lang="HI">निशाण</span><span lang="HI"> </span><span lang="HI">शोधू</span><span lang="HI"> </span><span lang="HI">लागलो</span><span lang="HI"> </span><span lang="HI">होतो</span><o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal"><span lang="HI">पस्तिशीचा</span><span lang="HI"> </span><span lang="HI">झालो</span><span lang="HI"> </span><span lang="HI">तेव्हा</span><span lang="HI"> </span><span lang="HI">मी</span><span lang="HI"> </span><span lang="HI">होतो</span><span lang="HI"> </span><span lang="HI">अनभिषिक्त</span><span lang="HI"> </span><span lang="HI">चक्रवर्ती</span><span lang="HI"> </span><o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal">692 <span lang="HI">स्क्वेअर</span><span lang="HI"> </span><span lang="HI">फुटांचा</span><span lang="HI"> </span><o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal"><span lang="HI">आता</span><span lang="HI"> </span><span lang="HI">मी</span><span lang="HI"> </span><span lang="HI">वाट</span><span lang="HI"> </span><span lang="HI">पाहतो</span><span lang="HI"> </span><span lang="HI">आहे</span><span lang="HI"> </span><span lang="HI">पंचे</span><span lang="HI">चाळीशीची
</span><span lang="EN-IN"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span lang="HI">जेव्हा
15 वर्षाच्या जगजेत्त्याला मी देऊ करेन शहाणपण</span><span lang="EN-IN"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span lang="HI">जे तो
विनम्रपणे दुर्लक्षून टाकेल </span><o:p></o:p></p>
<!--EndFragment-->A Spectator http://www.blogger.com/profile/16164261047773458013noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-2110428654736807605.post-73005279510652416372021-12-15T11:50:00.000+05:302021-12-16T16:29:20.234+05:30डिसेंबरातल्या सकाळी <p> डिसेंबरातल्या सकाळी </p><p>मुंबईचे ऊन जीवाला सुखाने बिलगते </p><p>आणि माणसांची गर्दी असते उबदार </p><p>तेव्हा मला वाटतं हे तुला सांगायला हवं </p><p><br></p><p>तुला सांगायला हवं मी कसा </p><p>पक्का बदमाश होत आलोय ते </p><p>मी एक अनेक छोटे छोटे कप्पे असलेलं </p><p>कपाट बनलो आहे</p><p>आणि त्याला देखणं दारही आहे </p><p><br></p><p>आतल्या प्रत्येक कप्प्यात एक एक करून </p><p>माझी सोंगे आहेत </p><p>त्यांची बडबड अहर्निश चालू आहे </p><p>आणि प्रत्येक कप्प्यात मिनिएचर पोकळी आहे </p><p>तुझ्या सहानुभूतीदार अस्तित्वाची </p><p><br></p><p>दररोज मी कोणत्याही एका कप्प्यात असतो </p><p>त्या कप्प्यातून बाहेर पडायच्या विवंचनेत</p><p>मला कसंही करून जायचं असतं </p><p>माझी वाट पाहणाऱ्या दुसऱ्या कप्प्यात </p><p>जिथे तू अगोदरपासूनच आहेस </p><p><br></p><p>पण, एक दिवस ही सोंगे थांबणार जानेमन</p><p>हे मुखवट्यांचे निगोशिएशन केव्हातरी </p><p>सपशेल गंडणार </p><p>आणि मग प्रत्येक कप्प्यात निर्विकार शांत कलेवर </p><p>हा देखणा दरवाजा सताड उघडा </p><p>तेव्हा तुला ऐकू येईल माझा मितिहीन आवाज </p><p>का असण्याच्या काचातून सुटून</p><p> तू विरघळलेली असशील </p><p>ह्या चोरट्या दिलखेच डिसेंबरसारखी </p>A Spectator http://www.blogger.com/profile/16164261047773458013noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-2110428654736807605.post-61468450004095381572021-05-28T19:01:00.000+05:302021-05-28T19:01:10.311+05:30दिठी, क्लोजर आणि शोकाचा सामूहिक खेळ<div style="height: 0px; text-align: left;"><div style="text-align: left;"><span style="font-size: large;">सुमित्रा भावे ह्यांच्या निधनाच्या बातमीनंतर ‘दिठी’ चित्रपट बघायची उत्सुकता निर्माण झालेली, कितीही कोडगी वाटली तरी अशी बाब आहे. पण मला तो चित्रपट बघावासा वाटत होता तो चित्रपट ज्या कथेवर आधारित आहे त्या कथेमुळे. मला ही कथा पुरेशी आठवत नाही आणि सध्या माझ्याकडे ती वाचायलाही नाही. पण मला आठवत आहेत ते दिवस जेव्हा मी ही कथा वाचली होती. NBT ने दि.बा. मोकाशींची कथा पुस्तकरूपाने प्रसिद्ध केली होती. १९९६-९७च्या सुमारास (मला ठाम आठवत नाही) मी ही कथा वाचली. त्या वेळेला माझी आपल्या खोल सवयीची माणसे गमवायच्या दुःखाशी, त्यातल्या प्रसंगी जायबंदी करू शकणाऱ्या शोकाशी काहीच ओळख नव्हती. त्यामुळे मला ती कथा तेव्हा काहीच कळली नसावी.</span></div><div style="text-align: left;"><span style="font-size: large;"></span><span style="font-size: large;"><br /></span><span style="font-size: large;">पण त्या कथेच्या उल्लेखाने जागे होणारे स्मृतीदृश्य आहे हे मला हवेहवेसे आहे. त्या कथेतले रामजीने पाण्यात पोटॅशियम टाकल्याचे, हाताला तेल लावल्याचे उल्लेख हा माझा आणि कथेचा संपर्कबिंदू आहे. हे उल्लेख, त्यांची दृश्यरूपे डोळ्यासमोर येतात आणि मला रात्री ८ च्या सुमारास एका खोलीत दिवाणावर पडून पुस्तक वाचणारा एक मुलगा दिसतो. दिवाणाच्या एका बाजूला त्याचे आजोबा खुर्चीवर बसले आहेत आणि दुसऱ्या बाजूला भिंतीला टेकून त्याची आजी काही काम करते आहे. ह्या सारे चित्र एका वाताभेद्य पारदर्शी फुग्यात आहे. तो मुलगा कथेची पाने भराभरा वाचत जातो, कथेचे शीर्षक त्याला लक्षात राहते, आणि शेवटाची काही तर एकाला एक जुळल्याची भावना.<br /></span><span style="font-size: large;"><br /></span></div><div style="text-align: left;"><span style="font-size: large;">कितीही हवेहवेसे वाटले तरी ह्या वाताभेद्य फुग्यातल्या वेळेत परत जाता येणार नाही. पण त्यातल्या काही संदर्भांना स्पर्श करून, मग त्या संदर्भाचे मनाशी खेळ करून, वर्तमानाच्या घुसमटीला विसरायची पळवाट, एस्केप मिळवता येईल. म्हणून मला ‘दिठी’ बघायचा होता.<br /></span><span style="font-size: large;">--<br /></span><span style="font-size: large;"><span><a name='more'></a></span>मला चित्रपट अगदी रुतून बसावा असा आवडला नाही. कथेला आवश्यक लांबीपेक्षा चित्रपट थोडा जास्त रेंगाळला, पसरला असं वाटत राहिलं. कादंबरीत तृतीयव्यक्ती येणारे शब्द चित्रपटात प्रथमव्यक्ती येतात तेव्हा ते बोजड वाटतात. रामजीचा अडलेले वासरू सोडवायचा प्रसंग, त्यात तो गायीशी बोलतो ते प्रसंग मला कृत्रिम वाटत गेले. मला कायम वाटत आलं आहे कि लोकांना असणारी intuitive जाणीव आणि ते बोलतात ते शब्द हे सारखे नसतात, शब्द बऱ्याचदा फारच बथ्थड असतात. त्यामुळे सिनेमातील पात्रे एखादे बथ्थड (raw) सत्य सांगतील तर ते अवास्तव वाटत नाही. पण ही पात्रे जर लेखक लिहितात तशी वाक्ये बोलू लागले तर ते कृत्रिम वाटू लागते. अर्थात ही मनाला आवडलेल्या गोष्टीत काढलेली उणी-दुणी आहेत. पण एवढं मला नक्की वाटतं कि रामजीच्या मनात दुःखाला हळूहळू सवयीचे करण्याची प्रोसेस सुरु होणं हे जितकं लिहून कन्व्हे करता येईल तितकं दाखवता येणार नाही ही चित्रपटाची मूलभूत मर्यादा ठरते.<br /></span><span style="font-size: large;">‘हजार चौरासी कि मा’ हीही अशाच क्लोजर प्रोसेसची गोष्ट आहे. किंबहुना त्यात अशा प्रोसेसचे दोन रस्ते दाखवले आहेत, एक आहे ‘अपना अपना solitary सेलवाला – आपल्या आता दुःखाचे कडूशारपण जमू द्यायचा आणि तरीही घट्ट ओठ मिटून जे जगायचं आहे ते जगत रहायचा’ आणि दुसरा, मोकाशींच्या कथेसारखाच, करण्याच्या प्रयोजनाने, त्यासाठीच्या धडपडीने दुःखाने आपल्याभोवती केलेली पोकळी भरून परत नेहमीचा श्वास घ्यायचा. (मला अनिल बर्वेंच्या ‘डोंगर म्हातारा झाला’ मधला कामराद म्हाताराही आठवतो आहे, पण तिथे कथेचे प्रयोजन व्यक्तीच्या क्लोजर प्रोसेसचे नाही.)<br /></span><span style="font-size: large;">--<br /></span><span style="font-size: large;"><span><!--more--></span>अर्थात मला आता मूळ कथा थोडी कळली आहे. मला ती पूर्ण वाचता आली नाही, पण तिचे इंटरेस्टिंग तुकडे इथे आहेत - <a href="http://marathisahitya.blogspot.com/2006/06/blog-post_28.html">http://marathisahitya.blogspot.com/2006/06/blog-post_28.html</a>.<br /></span><span style="font-size: large;">गायीचे अडलेले वासरू सोडवताना ज्या अज्ञाताने रामजीचा मुलगा हिरावला आहे त्या अज्ञाताशी रामजी झुंज घेतो. पण ही झुंज अभिमानाची नाही, सूडाची नाही, तर जिव्हारी बसलेल्या घावाची आहे. आपण आधी मरणार, मग मुलगा अशी जगरहाटी असताना त्याच्या विपरीत आपल्यासोबत घडल्याचा घाव, आपल्या अपेक्षेच्या परिघाबाहेर असलेल्या निर्दय अनाकलनीयतेचा घाव, आपण स्वतःला जगाच्या उतार-चढावापासून अध्यात्माच्या सरावाने निर्लेप करण्याचा प्रयत्न करत असताना, जमेल आपल्याला काहीही झालं तरी आपल्या आतल्या शांततेत कायम राहणं असं वाटू लागत असताना घाव. हा वर्मी घाव, त्याची खोलवर पसरत जाणारी घनदाट वेदना, तिचं आवरण रामजीभोवती जमलं आहे. ह्या आवरणात रामजीला काही सुधरत नाही. माणसाच्या स्वाभाविक जीवनइच्छेने त्याला हे दुःख नको आहे, पण कशाचा दोर पकडून स्वतःला ह्या गर्तेतून बाहेर खेचावं? कशाने हा पडदा फाडावा? कशाने हे भणभणते, माणसाला स्मृती आणि कल्पनांच्या वावटळीत जखडून टाकणारे दुःख विरेल?<br /></span><span style="font-size: large;">रामाजीची अज्ञाताशी झुंज आहे ती त्याच्या आयुष्याचा, जाणीवेच्या पूर्णतेचा प्रवाह रोधू पाहणाऱ्या दुःखाशी. त्याला ह्या दुःखाला प्रोसेस तर करायचं आहे, पण त्याआधी त्याने ह्या शून्य दृश्यमानतेच्या निर्वातातून बाहेर यावं. रामजीला अडलेल्या रामजीलाच फिरवतो आहे, त्याचं डोकं धरून त्याला ह्या निर्वातातून नेटाने ओढतो आहे. हे करण्याचं निमित्त आपसूक आलं रामजीवर. रामजीला जगावं तर लागेल, म्हणजे त्याला अनपेक्षिताशी दोन हात करावे तर लागतील, त्याला उमेद ठेवावी लागेल, त्याला हार पचवावी लागेल, आणि त्यासाठी रामजीने परत खेळात यायला हवं. ‘रामजीदा धाव’ ने रामजीभोवतीचा पडदा फोडायला सुरुवात केली आहे. रामजीला जिव्हारी बसलेला घाव आता तगमगणारी जखम आहे, त्याने रामजी तडफडेल-गडबडा लोळेल तसं तसं काळाचं मलम, रामजी एवढी वर्षे स्वतःत पेरत आला ती जाणीव सारं त्या जखमेला भरून आणू लागेल. आता रामजीचे दुःख आणि रामजीचे स्वाभाविक जीवनेच्छा असलेला माणूस असणे वेगळे नाही. त्याला जाणवणारे दुःखच आता त्याला हळूहळू मोकळे करत जाईल. आता मध्ये पडदा नाही, दुःख आणि दुःखातून मोकळे व्हायची स्वाभाविक जीवनेच्छा आता एक आहेत.<br /></span><span style="font-size: large;">--<br /></span><span style="font-size: large;">प्रियजनांच्या मरणाचे दुःख आणि त्यातून आपल्या जीवनेच्छेकडे, दुःखाच्या जाणिवेकडे परत येणं, त्यातूनच दुःख मिटायची हिलिंग प्रोसेस सुरु होणं हे घडतच आहे, घडत आले आहे. ह्याचा दुसरा अर्थ म्हणजे आपली इतरांच्या मृत्यूची दुःखे ही आपली कल्पनाच आहे. जशी-जशी ती कल्पना सवयीची होत जाते तिचे दुखरेपण थांबून तिचा व्रण बनत जातो. बहुतेकांचे होतेच असे, दुसऱ्याच्या मरणाचे दुःख त्यांना जायबंदी करत नाही, त्यांच्या जीवनाच्या मार्गाला अवरोध करत नाही, फक्त एक पॉज देते. माणूस दुःख व्यक्त करतो आहे म्हणजे तो बरा होतो आहे. जे तो आता एवढे असोशीने सांगतो आहे तेच काही दिवसांनी निरुपद्रवी तपशील बनून राहणार आहे.<br /></span><span style="font-size: large;">इतरांच्या मृत्यूच्या दुःखाचा आपण एवढा गहजब उडवतो, तो आपण सर्वांनी<br /></span><span style="font-size: large;"> खेळलेला लुटुपुटूचा खेळच असतो. आपापल्या डावाला आपण हुंदके द्यायचे आणि बाकीच्यांच्या डावाला गंभीर राहायचे, जरी आपल्या आत ह्या दुःखाला मागे सारणारे प्लावी बल कायमच जागे आहे.</span><br /></div></div>A Spectator http://www.blogger.com/profile/16164261047773458013noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-2110428654736807605.post-49983021079682299722021-05-01T12:01:00.002+05:302021-05-01T12:01:38.323+05:30The Disciple नंतर <p><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;">‘प्रेस्टीज’ च्या सुरुवातीला आपल्याला कळतं
कि कोणत्याही जादूच्या प्रयोगाचे तीन भाग असतात</span><span lang="EN-IN">,</span><span lang="EN-IN" style="font-family: Mangal, serif;"> </span><span lang="EN-IN">the pledge, the
turn and the prestige. </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;">एक दाखवलं जातं</span>,<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"> मग त्याला अनपेक्षित कलाटणी
मिळते आणि मग अपेक्षित आणि अनपेक्षित जुळून येतं. ‘</span><span lang="EN-IN">The Disciple’ </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;">हा तसा प्रयोग आहे</span>,<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"> फक्त जादूचा नाही</span>,<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"> तर
माणसाने आपली औकात समजून घेण्याच्या चिरंतन प्रश्नाचा. त्यासोबत ‘कला</span>’<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"> नावाचा
प्रकार आणि मार्केटशाहीच्या युगात त्याची </span>peer<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"> </span>reviewed<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"> </span>system<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"> पासून
मतदान/लाईक्स सिस्टीम पर्यंत होणारी वाटचाल ह्यावर चित्रपट बकुबी भाष्य करतो. हे भाष्य </span>subtle<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"> आहे</span>,<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"> आणि
त्यामुळे प्रभावी आहे. पण ह्या </span><span lang="EN-IN">subtle approach </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;">मुळे हा
चित्रपट एका मर्यादित वर्तुळाचा असणार आहे. </span>Netflix<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"> वर
रिलीज करून त्यांनी ह्या दृष्टीने अचूक काम केलेलं आहे. </span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">चित्रपटात जोशी नावाच्या माणसाचे काही मिनिटाचे संवाद आहेत तो
चित्रपटाचा सर्वोच्च बिंदू आहे. मला दुसऱ्या कोणाची गरज नाही हे ‘सांगणं</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">’</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> हे मला
गरज आहे हे सांगणंच आहे, फक्त वेगळ्या प्रकारे. राजकीय नेते जेव्हा होणार नाही
म्हणतात तेव्हा त्याचा अर्थ शक्यता आहे असा असतो</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> शक्य आहे म्हणजे करायला
सुरुवात केली आहे असा असतो आणि जे करणार आहेत ते सांगतंच नाहीत</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> कारण अनपेक्षित
असणं हेच प्रतिस्पर्ध्याला चकवायला महत्वाचं असतं तसं ‘मला नकोय अमुक अमुक</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">’</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> हे
सांगण्यात मला हवंय हाच सिग्नल असतो. ज्याला अशी गरज नाही तो सांगायला म्हणून तरी
कोणाला का शोधेल</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">?</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> कलाकाराची आत्ममग्नता हा त्याच्या परफॉर्मन्सचाच भाग असतो आणि तो
परफॉर्मन्स हा दुसऱ्या कोणासाठीच असतो. कलेच्या व्याख्येतच ती निर्माण करणारा आणि
तिचा आनंद घेणारा अशी दोन टोके आहेत. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">पण ह्यातल्या एका टोकाला वाटतं कि ते स्वायत्त आहे. त्यांचा असा गंड
सांभाळणारे लोकही असतात</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> जे खरं दुसरं टोक असतात</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> पण ते
स्वतःला अदृश्य करतात. त्यांना पहिल्या टोकाकडून मिळणारं मनोरंजन पुरेसं असतं. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">संगीताच्या बाबतीत सोशल मिडियामुळे कोण कलाकार ह्याची व्याख्याच बदलली
आहे.</span><span lang="MR" style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">आधी तुम्ही पुरेसे कलाकार आहात का नाही ह्यावर तुमच्या जेष्ठ </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">peers</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> चा
बराच प्रभाव होता. मुळात शिष्याचे कौशल्य आणि कारागिरी ही शिक्षकांच्या वैयक्तिक निर्णयावर
अवलंबून होती. आणि त्यांच्या हाती असलेल्या ह्या पॉवरमुळे ह्या जेष्ठांचा आदर ही
आवश्यक नीती होती. तुम्हाला सुरुवातीला मिळणारा रिलीज हा ह्या रेफेरीजच्या तुमच्या
बद्दलच्या मतांवर, </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">feedback</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> वर अवलंबून होता. तुम्ही कलाकार आहात का नाही हे
तेच ठरवणार होते. दुसरा पर्याय काय होता</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">?</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> लोकांनी वाहवा दिली असती, पण उपजीविका</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">?</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">आज तर मी ‘कलाकार</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">’</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> आहे का नाही हा स्वतःच ठरवायचा मामला आहे. मला
वाटत असेल मी अमुक अमुक करू शकतो तर मी तो आहे असं आपण म्हणतोच. आणि एखाद्याला तू
तसा नाहीस हे सांगणं म्हणजे हिंसाच हेही नवे मूल्य आपण आणलेले आहे. क्रिटीकल, मन
दुखावणारा </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">feedback</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> देणं हे आपण सुजाण व्हायच्या नादात थांबवलेलं
आहे. आणि कोणी दिलाच असा </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">feedback</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> तर आपण दुसऱ्या कोणाला तरी
गाठू शकतो. फी दिली कि मला हो म्हणणारा कोणीतरी असेलच. आणि कोणी हवा कशाला, मी थेट
स्वतःला रिलीज करून लोकांच्या लाईक्सचा सर्वोच्च निकष थेटच ताडून पाहू शकतो. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">शिक्षकांची</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> जेष्ठ </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">peers</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> ची
सद्दी ही अनेक क्षेत्रांत संपुष्टात येते आहे. तुम्ही स्वतःला स्पर्धेत थेट सहभागी
करू शकता. कोणीतरी तुम्हाला निवडायची गरज नाही. अर्थात काही क्षेत्रांत अजूनही
निवडीच्या शुक्राचार्यांना वाव जास्त आहे (खेळ, </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">academia</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">
इत्यादी.) </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">लोकांच्या रिंगणात थेट उतरताना कौशल्य आणि रंजकता ह्याचं मिश्रण
तुमच्याकडे असायला लागतं. पण दर्दी लोकांच्या खाजगी रिंगणात रंजकतेला फारशी किंमत
नाही. लोकप्रिय आणि उत्कृष्ट ह्यांचे नाते असे विचित्र आहे. एखादी गोष्ट उत्कृष्ट
आहे कि नाही हे ठरवायला तिला मोठा ट्रायल पिरीयड लागू शकतो. पण लोकप्रियतेच्या बेभान
स्टेडीयमला एवढा वेळ नाही. जिंकण्या-हरण्याच्या स्पर्धेची प्रत्येक आवृत्ती थोडाच
वेळ आहे आणि तुम्हाला मर्यादित </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">attempts</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> आहेत. आणि परत जे उत्कृष्ट
असेल ते रंजक असेल असे नाही. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">हा क्वालिटीचा एक प्रॉब्लेम आहे. दुसरा प्रॉब्लेम जास्त फंडामेंटल
आहे. तो म्हणजे <span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">How to make peace with one’s own mediocrity. You are good at something
and maybe you touch the best at time, but not consistently to call yourself
best.</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> मग तो बेस्टचा पाठलाग करायचा का त्याला खुबसुरत
मोड देकर सोडून द्यायचं</span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">?</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> आपला आणि त्या विलक्षण क्षणांचा संबंध आपल्या
आनंदापुरता ठेवायचा आणि स्पर्धेतून अलगद अदृश्य व्हायचे</span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">?</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> का गिरवत रहायचे</span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> अपयश हे यशाची पायरी असे अपयश दाबत दाबत वर
सरकायचे? पण हा वर सरकायचा स्पीड पुरेसा नसेल तर</span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">?</span><span lang="EN-IN" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मग
करायचं काय</span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">?</span><span lang="EN-IN" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">लोक साधना, सत्य वगैरे ढाचे देऊ शकतात</span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> पण ही सगळी आंबट
द्राक्षांची वाईन. त्याचीही मजा आहे</span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> पण वाईन बनून टुन्न होईपर्यंत फार उलाघाल.</span><span lang="MR" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"> </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">किंवा मग आपलं काही न झाल्याचा कडवटपणा मनात
ठेवून आपल्या अस्तित्वात तो हळूहळू मुरू द्यायचा. तसं उघडपणे काही म्हणायचं नाही</span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> पण होईल तसा जगावर सूड
उगवायचा</span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> जो/जे
समोर असेल त्याच्यामार्फत. </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">संजय मांजरेकरचं आत्मचरित्र ह्याबाबतीत मला
फार आवडलं. त्याने फार प्रामाणिकपणे त्याची असूया</span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> असुरक्षितता मांडली आहे.</span><span lang="MR" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">आणि कडवट अस्तित्वाचे तो एक उत्तम उदाहरणही आहे
कदाचित! </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">काहीही करून</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> आपल्याला आपल्या तोकड्या असण्याच्या जाणिवेचे
काहीतरी करावेच लागेल. एकतर तोकडे नसण्याच्या किनाऱ्याला जायला</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">without</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">rope</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> वगैरे
छलांग मारावी लागेल (जसं </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">batman</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> करतो</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> माई
म्हणतात), किंवा खुबसुरत मोडवर मागे परतून आपल्यापुरते आनंदाचे वर्तुळ आखायला
लागेल, किंवा कडवट</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> सिनिकल होत जाण्याचा स्वाभाविक मार्ग. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">असं करूनही केव्हातरी आपल्याला ते खुणावतच राहील</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">what it could have been, how beautiful it can be. <o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">Well</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">done, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">चैतन्य
ताम्हाणे. </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">I will be looking
forward to your next. </span><span lang="EN-IN" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><span lang="EN-IN" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><o:p></o:p></span></p>A Spectator http://www.blogger.com/profile/16164261047773458013noreply@blogger.comLal Chowki, Agra Rd, Samarth Co-Operative Housing Society, Kalyan West, Kalyan, Maharashtra 421301, India19.246377 73.123621-12.401325891624492 37.967371 50.894079891624486 108.279871tag:blogger.com,1999:blog-2110428654736807605.post-38267558823150058112021-04-26T16:43:00.005+05:302021-04-26T16:43:36.169+05:30आयपीएल झालीच पाहिजे<p><span style="font-size: large;"> </span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: x-large;">आयपीएल आपल्या सर्वांच्या अत्यंत आवडीची द्वेष करण्याची बाब आहे. कधी
राज्यात पाणी परिस्थिती गंभीर आहे म्हणून आयपीएल सामन्यांना बंदी अशी तद्दन बिनडोक
मागणी केली गेली होती. म्हणजे राज्यात पाणी कमी म्हणून लोकांना एका दिवसाआड एक आंघोळ
करा अशी मागणी कधीही कोणीही केल्याचे ऐकिवात नाही, पण राज्यातील एका मैदानावर
मारल्या जाणाऱ्या पाण्याने राज्याचा पाणी प्रश्न सुटण्याची नैतिक जादू आपण काही
वर्षांपूर्वी केली होती.</span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">तर ह्या वर्षी देशात कोव्हीडच्या दुसऱ्या लाटेचे थैमान सुरू असतान कशी
काय आयपीएल खेळवली जाते ह्या प्रश्नाने आपल्याला आयपीएलला शिव्या घालायच्या आहेत.
ह्यातला पहिला मुद्दा आहे कि कशी काय एवढ्या भीषण अवस्थेत आयपीएल आणि आयपीएलच खेळवली
जाते. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>आयपीएलच का ह्या प्रश्नाचे
उत्तर एकच आहे – पॉवर! सध्या </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">BCCI</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> हा आर्ष भारतीय संस्कृतीचा
भाग आहे</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> किंबहुना ‘हा जय नावाचा इतिहास आहे</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">’</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> हे वाक्य काही दिवसांनी </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">BCCI</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> च्या
इतिहासाच्या सुरुवातीलाच लिहावे लागेल. त्यामुळे ज्यांचे कासोटे हे संस्कृतीउद्धारासाठी
सदैव कसलेले असतात ते पुंगवही ‘तेढा है पर मेरा है’ प्रमाणे आयपीएलकडे नैतिक
दुर्लक्ष करत असतात. ते आयपीएल बघतच नसल्याने त्यांना आयपीएलचा चीनी प्रायोजक दिसत
नाही</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> पण
त्यांना बाजारातील दिव्यांच्या माळा मात्र दिसतात. हा त्यांचा भोंदूपणा असे म्हणू
नका</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> आपल्या
पथावर सदैव कार्यरत राहण्यासाठी स्वतःतील विसंगती पचवायची क्षमता ही अंगी असावीच
लागते. ज्याला स्वतःला फसवता येत नाही असा मनुष्य राजकारणाचे वारांगन कसे
सांभाळेल. असो. तर आयपीएल हे थेट दैवी महापुरुषांचेच काम आहे आणि ते झालेच पाहिजे
हे एकदा कळल्यावर आपला प्रश्न बराचसा सुटतोच. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">पण आता आयपीएलमधील काही खेळाडूच ह्या वर्षीची स्पर्धा सोडून जाऊ
लागलेले आहेत आणि त्यात नवल म्हणजे एका भारतीय खेळाडूनेही स्पर्धा सोडण्याचा
निर्णय घेतलेला आहे. हा खेळाडू कोव्हीड-१९ च्या काळात स्वतःच्या परिवारासोबत
राहण्यासाठी स्पर्धा सोडतो आहे. हा ‘आतला आवाज</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">’</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> ऐकून स्पर्धा सोडायची सजा
ह्या खेळाडूला मिळते का एवढी गुस्ताखी त्याला माफ होते</span><span lang="MR" style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">हे
बघायचं. बाकी पैशाला पासरी मिळणारे परदेशी खेळाडू ही आवृत्ती सोडून जातील आणि काही
लाखाला पुढच्या वर्षी परत येतील किंवा दुसरे कोणी. भारतीय खेळाडू काहीही झाले तरी
स्पर्धा सोडणार नाहीत. भारतीय क्रिकेट, आंतरराष्ट्रीय ते स्थानिक, एवढे कर्मयोगी आहे
कि खेळाडू आपले कुटुंबीय मेले तरी सामन्यांतून मागे हटत नाहीत. केवळ</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> आणि तेही
कधीतरी</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> जेव्हा
विश्वात नवे जीवन आणण्याचा मुद्दा असतोच तेव्हाच ते कधी ब्रेक घेतात. भारतीय
खेळाडूंच्या भावना एकमेकांशी एवढ्या जोडलेल्या आहेत कि त्यांची </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">tweets</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> सुद्धा
एकसारखी असतात. एका राष्ट्राची (पोटफोड्या ‘ष</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">’</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> आहे लक्षात घ्या!) अशी एकत्र अनुभूती
येणे विरळच. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">आयपीएल सुरू राहिलीच पाहिजे. दुसऱ्या महायुद्धात लंडनमध्ये बॉम्ब
पडतानाही तिथे क्रिकेट सुरूच होते. मागच्या वर्षी लॉकडाऊन होता आणि लाखो माणसे
गावी परतायच्या विवंचनेत होती तेव्हा आपण </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">dalgona</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> कॉफी</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> केक,
आंबे चोपत होतो. मागच्या वर्षी काही हजार केसेस असताना केवळ भीरुता म्हणून आपण आयपीएल
भारतात होऊ दिली नाही. ह्यावर्षी अशी कायरता नाही. आत्मा हा शाश्वत आहे आणि तो कपडे
बदलावे तशी शरीरे बदलतो. मग अशा अशाश्वत शरीरांच्या नव्हे कपड्यांच्या ऑक्सिजनअभावी
मरण्याने</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> किंवा होलसेल दहनाने आपण आत्म्याला रंजनाने तृप्त करणे सोडायचे आहे
का</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">?</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> सारा
आटापिटा मनोरंजन करायला असताना ट्वेंटी-ट्वेंटीसारखे निष्काम मनोरंजन सोडून
कोव्हीडच्या आकड्यांसारखे गिधाडी मनोरंजन कोणी विकृतच निवडू शकतो. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">कोणी म्हणेल कि शेकडो लोक आरोग्यसुविधेच्या अभावाने तडफडत असताना
तुम्ही खेळू कसे शकता? तुम्ही सुपर ओव्हर कशी एन्जॉय करू शकता</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">?</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> ह्या
प्रश्नाला कायमचे ऐतिहासिक उत्तर देण्याची संधी आपल्याकडे आहे. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>स्वतःच्या</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> परक्यांच्या दुःखांचा धिंडोरा
वाजवणे ह्या आधुनिक मूल्याला, ज्यामुळे आपण सारे सदैव हा ना त्या सामूहिक रुदनाचा
भाग बनलेलो असतो त्याला ठोस पर्याय म्हणून</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> अत्यंत </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">stoic</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> असा अत्यंत
दारुण सामूहिक दुःखाच्या काळातही मनोरंजनाला अग्रक्रम देण्याचा मार्ग आपण चोखाळला
पाहिजे. केवळ आयपीएल नव्हे तर बायो-बबल सांभाळून करता येतील अशा अनेक रंजक गोष्टी
आपण सुरू केल्या पाहिजेत आणि त्या टीव्हीवरून थेट प्रक्षेपित केल्या पाहिजेत. आयपीएल
थांबवा नाही</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> तर आम्हालाही रिझवू द्या लोकांना अशी मागणी वेगवेगळ्या गटांनी करायला
हवी. उदाहरणार्थ एखाद्या बिलेनिअरने सारे वऱ्हाड बायोबबलमध्ये ठेवावे आणि नंतर
लग्नाची सारी रस्मे </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">telecast</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> करावीत</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> जेणेकरून हम आपके है कौन च्या
आफ्टरइफेक्टमध्ये जन्माला आलेल्या पिढीला त्यांचा हम आपके है आयसोलेटेड कौन हा नवा
मार्ग मिळेल. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">आपण आपले मनोरंजन करण्यासाठी ह्या जगात आहोत हे सत्य जेवढ्या लवकर आपण
समजून घेऊ तेवढे आपण बऱ्याच गुंत्यांतून मोकळे होऊ. एकमेवाद्वितीय विश्वगुरु
म्हणून आपले हे कर्तव्य आहे कि अशाश्वत ते सोडा आणि शाश्वत जे मनोरंजन ते धरा हे
सत्य आपण जगाला दोन्ही हात उभारून सांगू. जसे रस्ते कोणतेही असोत सत्य एकच असते
तसे टीम्स कोणत्याही असोत</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> ट्वेंटी-ट्वेंटी ही रंजक होतेच. एवढा तीव्र
सत्यानुभव</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> ज्यांत प्रेक्षक नसतानाही दुमदुमलेल्या मैदानाची अनुभूती आहे,
त्यापासून करोडो लोकांना वंचित करण्याचे पाप करू नका. </span></span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></p>A Spectator http://www.blogger.com/profile/16164261047773458013noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-2110428654736807605.post-50831893578310497182021-02-15T19:08:00.001+05:302021-02-15T19:08:23.851+05:30अरुणा ढेरे ह्यांचे 'विवेक आणि विद्रोह' <p><span style="font-size: large;">हे काही तसं नवं पुस्तक नाही. वर्तमानपत्रातील किंवा अन्य पूर्वप्रकाशित लेखांचा संग्रह करण्याच्या हमखास युक्तीचे हे पुस्तक आहे. पुस्तकाच्या नावाने वाटेल तशी वैचारिक मांडणीही ह्या पुस्तकात नाही. विद्रोह शब्दाने जे आपल्याला आज वाटेल तसं काही नाही. १८५०-१९५० मधील सुधारक (जे त्या काळाचे विद्रोही!) आणि त्यांचा विवेक अशा अर्थाने नाव असावं. १९ व्या शतकाच्या उत्तरार्धात आणि २०व्या शतकाच्या पूर्वाधात जी 'सुधारक' मंडळी होऊन गेली त्यांच्याबद्दलचे व्यक्तिचित्रणात्मक स्युडो-वैचारिक लिखाण असं हे पुस्तक आहे. स्युडो-वैचारिक म्हणायचे कारण लेखांची शब्दबंबाळ भावुकता. </span></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1UySmZR0phifyvunpnd3ziG6UeZAJPpbJkCAiS9DOsymdM9rq2Ic59NLASEpnT42lJFuf4QNNf3D7TQCezYbBzSHmwQS6GccGvUGciYQl-OWdOgEuyQm8g2tPOc1YfocSsJfa8J4eYcI/s282/aruna+dhere+vav.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="282" data-original-width="179" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1UySmZR0phifyvunpnd3ziG6UeZAJPpbJkCAiS9DOsymdM9rq2Ic59NLASEpnT42lJFuf4QNNf3D7TQCezYbBzSHmwQS6GccGvUGciYQl-OWdOgEuyQm8g2tPOc1YfocSsJfa8J4eYcI/w254-h400/aruna+dhere+vav.jpg" width="254" /></span></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: large;">सौजन्य:- बुकगंगा </span></td></tr></tbody></table><span style="font-size: large;"><br /></span><p><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p><span style="font-size: large;">अर्थात तरीही मला मजा आली. माझ्या माहितीत आणि १८५०-१९५० काळातील महाराष्ट्र ह्या आकलनात भर पडली. वर्तमानपत्रात पूर्वप्रसिद्ध लेख असल्याने संदर्भ नीट दिलेले नाहीत ही गोष्ट मला खटकत राहिली. पुस्तक काढताना संदर्भ जोडणं योग्य ठरलं असतं, विशेषतः तळटीपा. </span></p><p><span style="font-size: large;">लक्षात राहिलेली बाब म्हणजे ह्या लेखांतील व्यक्ती ह्या एका मर्यादित भूगोलातील आहेत. बहुतेक पुण्यातील. १८५०-१९५० ह्या काळातील पुणे हे फार रंजक शहर असणार, म्हणजे सुधारक-सनातनी झगडे, त्यांचे कार्यक्रम, विविध संस्था ह्यांचे उल्लेख वाचल्याने असं वाटतं. मुळात सुधारक-सनातनी' हा झगडा अनेक पैलूंवर ब्राह्मण जातीचा अंतर्गत वाद अशाच स्वरूपाचा होता हेही दिसतं. आणि लोक जात, धर्म ह्यांना लिखाणात वापरायला, म्हणजे स्वतःला तसे identify करायला, कचरत नसत हेही कळतं. आज दुर्दैवाने तसं होत नाही. अमुक एक प्रकारचा वारसा असेल तर त्यासोबत identify न करणं हा नकळत norm बनलेला आहे. आजची आधुनिक भूमिका ही स्वतःला स्वतःच्या उच्चवर्णीय जातीसोबत identify करत असाल तर तुम्ही आधुनिक नाहीच अशी आहे. पण ही भूमिका कालसापेक्ष नाही. एका टप्प्याला सुधारक म्हणवले जाणारे लोक स्वतःला स्वतःच्या जातीसोबत identify करत होते. त्यांचे सुधारकपण ह्यात होते कि ते जातींचे संकेत व्यक्तिवादी दृष्टीने परखत होते आणि त्या दृष्टीला अयोग्य वाटणारे संकेत धुडकावत होते. पण असे न वाटणारे संकेत ते बहुतेकदा पाळत होते. किंबहुना अशा acceptable संकेतांबाबत ते कर्मठच होते. </span></p><p><span style="font-size: large;">एक रोचक माहिती म्हणजे १९३१ साली शिकलगार समाजातील काही व्यक्ती विहिरीवर पाणी भरायला मिळावे ह्यासाठी मुसलमान झाल्या. असे बरेच माहितीपुंज पुस्तकात आहेत. </span></p><p><span style="font-size: large;">स्वातंत्र्यापूर्वीचा महाराष्ट्र (म्हणजे पुणेच प्रामुख्याने!) ह्याबाबत अधिक जाणून घ्यायला हवं! </span></p>A Spectator http://www.blogger.com/profile/16164261047773458013noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-2110428654736807605.post-16022058208257152852021-01-20T22:57:00.001+05:302021-01-20T22:57:20.165+05:30तांडव म्हैसूर मसाला<p><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;">मुंबईत म्हैसूर मसाला
नावाचा प्रकार डोश्यांच्या विक्रेत्यांकडे मिळतो. खाद्यगृहांपेक्षा तो रस्त्यावर
चांगला मिळतो. बहुतेक ठिकाणी म्हैसूर मसाला म्हणजे डोसेवाल्याकडे असणाऱ्या अनेक
गोष्टी</span>,<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"> ज्या
डोश्यावर शिजवल्या जाण्याजोग्या आणि खाण्याजोग्या असू शकतात अशांचे एक मिश्रण आणि
त्यावर बटर-चीज-पनीर अशा दुग्धजन्य पदार्थांचे किमतीच्या औकातीनुसार फवरण आणि आवरण
असा प्रकार असतो. म्हैसूर मसाला बनताना बघायला फार गंमतीचे वाटते. म्हैसूर मसाला
खाताना तेवढी गम्मत वाटत नाही, कारण काही घासानंतर घशाला लागलेल्या स्निग्ध
पदार्थावरून सारे सहज पोटात घसरत आहे असेच वाटू लागते. आणि ह्या डोश्याला म्हैसूर
मसाला का म्हणतात (ज्याला मयसूर असे पुकारले जाते) हे आपल्याला आपल्या खायच्या
अनुभवावरून फारसे कळत नाही. ‘तांडव’ नावाचा प्रकार </span>Amazon<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"> </span>Prime<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"> वर
बघताना मला म्हैसूर मसाल्याची आठवण येत राहिली.</span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">ह्यातही ‘तांडव</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">’</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> का म्हटलं आहे हे फार कळत नाही. अगदीच मयसूर
डोसा होऊ नये म्हणून शेवटला तांडव नावाची एक पार्टी उत्पन्न होते. पण ‘तांडव</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">’</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> च्या
ऐवजी ‘</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">X</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">XX’</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> किंवा ‘मांडव</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">’</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> किंवा ‘(स्मार्टफोनला)
बोट लावेन तसा मुडदा</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">’</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> असं काहीही नाव चाललं असतं. फक्त ही सगळी गोष्ट एका काल्पनिक देशांत
चालली आहे असं दाखवलं जायला हवं होतं. मला खरंच हे कळत नाही कि भारताच्या
पंतप्रधान पदाच्या भोवती कौटुंबिक कारस्थान आणि ईर्ष्या ह्यांची गोष्ट का दाखवायची</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">?</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> त्याने
जे बनवलं आहे त्याच्या गुणवत्तेत काय भर पडली</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">?</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">विवादास्पद विधाने</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> प्रसंग हा मसाला अगदी व्यवस्थित मुद्दामून
भरलेला आहे. भावना दुखावल्याचे सावज अडकावे म्हणून लावलेला आणि किंचितही न लपवलेला
तो सापळा आहे. फक्त हुशारी ही आहे कि विविध दुखावल्या भावनांची सावजे एकत्र येतील</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> म्हणजे
देवता-जात-राजकीय पक्षांचा भूतकाळ, अशी छान म्हैसूर मसाला चलाखी दाखवलेली आहे. पण
सांस्कृतिक भुवया आणि खालच्या अवघड जागा ह्यांना न झेपणारा सेक्स टाळलेला आहे. अमुक
एका पालकासोबत संभोग किंवा गुदद्वाराशी वेदनादायी शारीरिक क्रिया ह्यांबद्दलच्या
धमक्या</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> विविध
प्रकाराने दाखवता येऊ शकणारा रक्तपात</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> नाकातून सेवन करायचे घातक पदार्थ,
कर्करोगास कारण धूम्रपान आणि बौद्धिक संतुलनाला धोकादायक मद्यपान हे चालेल</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> पण सेक्स
हा केवळ फोरप्ले आणि त्यातूनच समाधी असा अध्यात्मिकच आला पाहिजे हे आता आपल्या
सिरीजचे नवे सत्व आहे. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">सिनिसिझम सोडा</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">It could have been
decent thriller, </span></span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><span style="font-size: large;">पण मागच्या दोन वर्षांत वृत्तपत्रात आलेल्या
प्रत्येक बातमीचा एक भाग गोष्टीत पाहिजेच अशा अट्टाहासाने माती झालेली आहे. मला
आवडलेला भाग आहे ते एका नेत्याच्या स्वीय सचिवाचे पात्र. तुला आपल्या कामामुळे
अनेक अनैतिक गोष्टी कराव्या लागतात त्याची तुला खंत वाटत नाही का असे विचारल्यावर
तो जे उत्तर देतो ते खास आहे. तेवढ्यासाठी मला सारे एपिसोड बघितल्याचे वाईट वाटणे
एकदम संपलेले आहे. मनुष्यात आपण केलेल्या कोणत्याही कृत्याच्या खेदापासून मोकळे
होण्याची स्वाभाविक वृत्ती असते, आपल्या अनैतिक कृत्यांची टोचणी लागून मकबूल
होणारी माणसे हे आपल्यातल्या काही हुशार लोकांनी बाकीच्यांना दाखवलेले बुजगावणे
आहे असं मला वाटतं. अशा आशयाची लाईन पकडणारे काही बघायला मिळाले मजा वाटली. मयसूर
मसाला डोसा खाताना बीटरूट खाऊ शकलो असा आनंद मला वाटतो तसाच हा आनंद आहे. </span><o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhPPeXRokdan14PFGHkbt4eEeuf_nVYN9CbduQ2mAFM2-_G1oCU3AndTMn3XDLlYG2b-G41LREjXuIiJzu7fbzeJncHXAPS1UnYoWwUwp3E0pNTE4sgm2dzppJb-4aTzQRuQ-At8hiTtmc/s300/mysore+masala+making.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="168" data-original-width="300" height="224" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhPPeXRokdan14PFGHkbt4eEeuf_nVYN9CbduQ2mAFM2-_G1oCU3AndTMn3XDLlYG2b-G41LREjXuIiJzu7fbzeJncHXAPS1UnYoWwUwp3E0pNTE4sgm2dzppJb-4aTzQRuQ-At8hiTtmc/w400-h224/mysore+masala+making.jpg" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">स्त्रोत: <a href="https://www.google.com/imgres?imgurl=https%3A%2F%2Fi.ytimg.com%2Fvi%2F-5-PYeLMMtQ%2Fmaxresdefault.jpg&imgrefurl=https%3A%2F%2Fwww.youtube.com%2Fwatch%3Fv%3D-5-PYeLMMtQ&tbnid=codbTeQTckW-nM&vet=12ahUKEwjLvsS3g6vuAhWKVCsKHY0iDOIQMyhAegQIARBK..i&docid=3c1m9_8yGBldEM&w=1280&h=720&q=mysore%20masala%20dosa%20mumbai%20street%20food&ved=2ahUKEwjLvsS3g6vuAhWKVCsKHY0iDOIQMyhAegQIARBK">इन्टरनेट</a> </td></tr></tbody></table><br /><span style="font-size: large;"><br /></span></span></p>A Spectator http://www.blogger.com/profile/16164261047773458013noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-2110428654736807605.post-68426579985030242922020-12-18T11:32:00.000+05:302020-12-18T11:32:57.991+05:30नुकतेच वाचलेले काही <p><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;">मागच्या महिन्याभरात मी ३ इंग्रजी कादंबऱ्या वाचल्या. ह्या तिघांतील
सामाईक दुवा म्हणजे कादंबऱ्यांचे कथानक भारतात घडते. ह्या तीन कादंबऱ्या म्हणजे
अवनी दोशी ह्यांची ‘</span><span lang="EN-IN">Burnt Sugar’ (</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;">जी </span>Girl in white cotton <span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;">ह्या दुसऱ्या नावानेही प्रसिद्ध झाली होती), हरीश
एस. ह्यांच्या ‘मिश्या</span>’<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"> ह्या मल्याळम कादंबरीचा इंग्रजी अनुवाद ‘</span><span lang="EN-IN">Moustache’ </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;">आणि </span><span lang="EN-IN">Deepa Anappara </span><span lang="EN-IN" style="font-family: Mangal, serif;"> </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;">ह्यांची </span><span lang="SA" style="font-family: Mangal, serif;">‘</span><span lang="EN-IN">Djinn Patrol on the Purple Line</span><span lang="SA" style="font-family: Mangal, serif;">’.</span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">अवनी दोशी ह्यांची </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">Burnt Sugar </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">ही २०२०
च्या बुकर पारितोषिकाच्या </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">short</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">-</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">list</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> मध्ये
होती. </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">कादंबरीच्या कथेत सुरुवातीपासूनच वेदनेची
जाणीव आहे, जी कथेत कमी-जास्त तीव्र होत जाते. मला स्वतःला सुरुवातीला कादंबरी
वाचणं जड गेलं</span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> कारण कथेचा स्लो पेस आणि दुखःदायक अनुभवाचे तपशीलवार
विवरण. </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">ह्या कादंबरीमुळे आठवणाऱ्या दोन अजून
कादंबऱ्या म्हणजे जेरी पिंटो ह्यांची </span><span lang="MR" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">‘</span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">Em and the Big Hoom’ </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">आणि </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: SA; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">Jhumpa</span><span lang="EN-IN" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: SA; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">Lahiri</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">
ह्यांची ‘</span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">The Lowlands’. </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">जेरी
पिंटो ह्यांची कादंबरी आठवण्याचे कारण कथांमधील समान दुवा</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">coming of age among a disturbed family, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">आहे. लाहिरी
ह्यांची कादंबरी आठवण्याचे कारण म्हणजे भारतातून अमेरिकेत गेलेल्या भारतीयांच्या
पाल्यांनी लिहिलेल्या कादंबऱ्या असा गट केला तर त्यात </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">Burnt Sugar </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">आणि </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">The Lowlands </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">येतील. ह्या
कादंबऱ्या म्हणजे आपल्या पालकांकडून</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> नातेवाइकांकडून आलेल्या
गोष्टींची, अनुभवांची आणि स्वतःच्या </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">upbringing</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> ची उजळणी
आणि फेरमांडणी आहे का हे माझे कुतूहल आहे. म्हणजे काही प्रमाणात असं घडणं बहुतेक
लेखकांसाठी अपरिहार्य आहे, पण भारतीय इंग्रजी लेखकांच्या बाबतीत असा
भूतकाळ+आत्मशोध प्रकार जास्त असावा असा माझा कयास आहे. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">हरीश एस. ह्यांच्या ‘</span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">Moustache’ </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">बद्दल,
म्हणजे त्याच्या इंग्रजी अनुवादाला मिळालेल्या पुरस्काराबद्दल पेपरात वाचल्यानंतर
मी ही कादंबरी वाचायला घेतली. कादंबरीची सुरुवात प्रचंड भौगोलिक तपशिलांनी होते</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> पण ह्या
तपशिलांचे आकलन गोष्ट एन्जॉय करायला बंधनकारक नाही. आत्ता आहे त्याच्या २/३ आकारातही
गोष्ट संपली असती</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> पण लेखकाने </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">multiple endings
</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">चा पर्याय निवडला आहे, तो थोडा अनाकलनीय आहे. कादंबरीत येणारे जातींचे,
स्त्री-पुरुष आकर्षणाचे उल्लेख तसे </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">raw </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">आहेत</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> पण
अश्लील नाहीत. अशा काही उल्लेखांनी मूळ मल्याळम लिखाणाबद्दल गदारोळ माजला होता. थोडा
सिनिकल आणि थोडा </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">lamenting about past </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">असा टोन
गोष्टीच्या पार्श्वभूमीला आहे, त्यामुळे वाचायला मजा येते. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">‘Djinn Patrol on the
Purple line’ </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">बरेच दिवसांपासून वाचायची होती</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> पण पैसे वाचवून वाचायला मिळत
नव्हती! झोपडपट्टीमधील बेपत्ता होणाऱ्या मुलांचे संदर्भ आणि मध्ये मध्ये भुताळी
पात्रांचा वापर ही कादंबरीची वैशिष्ट्ये आहेत. कथेत खूप शक्यता सामावलेल्या आहेत,
पण लेखिकेने काही एक निवड करून गोष्ट आटोपती घेतलेली आहे. कथेत आणलेला धार्मिक
राजकारणाचा संदर्भ लेखिकेने तिची भूमिका मांडायला आणलेला असावा असं कादंबरीच्या
शेवटी असलेल्या </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">acknowledgement </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मधून
वाटतं. मला वाटतं कि ते टाळलं जायला हवं होतं. कादंबरी बेसिकली व्यक्तिगत तपशीलवार
</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: SA; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">reportages </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">एकत्रित करून गुंफलेली आहे आणि त्याला महानगर,
गरिबी</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">
राजकारण ह्यांचे टेकू दिलेले आहेत. </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मला </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">Kindle </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: SA; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">Unlimited</span><span lang="EN-IN" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: SA; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">वर
अचानक </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">Milk Teeth </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">ही
कादंबरी मिळाली. माटुंग्यातील रेंट कंट्रोल घरांत राहणारी कारवारी कुटुंबे,
त्यांच्यातील शेजारीसंबंध, त्यातून येणारी प्रेमकथा आणि १९९० च्या दशकातील मुंबई
अशी पार्श्वभूमी कादंबरीला आहे.</span><span lang="MR" style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">अगदी </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">hidden</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">gem</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> नाही</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> पण लक्षणीय
आहे. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<span><a name='more'></a></span><p class="MsoNormal"><br /></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">ह्या अचानक मिळण्यातून आठवली ते मध्यंतरी फेसबुक एका लोकप्रिय
व्यक्तीच्या नावानी फिरणारी एक पुस्तकांचे दुकान जळाले म्हणून शोकव्हीवल उसासे आणि
सामाजिक निष्कर्षांच्या पिंका टाकणारी पोस्ट. मी पुस्तकांच्या दुकानाचा </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">connoisseur </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">नाही. मी बहुतेक पुस्तके </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">recommended</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">
प्रकारात विकत घेतो. मला वाटतं कि अशा प्रकारच्या पुस्तकांचा वाचक म्हणून माझी
डिमांड व्यवस्थित भागत आहे. मला हवे ते पुस्तक वाचायला मिळवणे ह्यांत मला काहीही
अडचण येत नाही. अहाहा</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> कशी ती सुंदर दुकाने आणि ते तिथले अनुभव असे एलिट शिडकावे माझ्याकडे
नाहीत ह्याचं मला काही वाईट वाटत नाही. आपली गरीब द्राक्षे वाईनसाठी न बनून गंमत
म्हणून केव्हातरी तोंडात टाकायला आहेत हे मला नीट अवगत झालेले आहे.</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">पण विचार करता मला हे लक्षात आलं कि </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">recommended </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">पुस्तके अशी अवस्था तेव्हाच बनू शकते जेव्हा काही
जण वाटेल ते पुस्तक वाचू शकतील. आणि वाटेल ते पुस्तक वाचण्याची डिमांड ही पुस्तक
दुकानात पुरी होऊ शकते. अनपेक्षित एखादे गुंतवणारे आणि लक्षात राहणारे पुस्तक
मिळणे ह्यासारखी आनंदाची बाब नाही. अर्थात हे वाचनालयातही शक्य आहे, पण मग वाचनालय
व्हेल माश्यासारखे बरेच काही जिन्नस आत घेणारे हवे, केवळ लोकप्रिय पुस्तके घेणारे नाही.
</span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">Amazon</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> वर येणाऱ्या </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">book</span><span lang="EN-IN" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">suggestions</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> पाठचा </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">algorithm</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> अजून तसा कच्चा आहे</span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="EN-IN" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">पण
त्यातही अनेदा नवी पुस्तके गवसतात. </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">त्यामुळे मला त्या फेसबुक पोस्टमधील उसाश्यांबाबत
थोडी सहानुभूती आहे. पुस्तकांच्या शेल्फसमोरून फिरताना </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">compulsively</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> होणारी पुस्तक खरेदी
आणि नंतरचा आत्मझगड्याचा मनस्ताप टळावा म्हणून मी पुस्तकांच्या दुकानात जाणे सोडून
दिलेले आहे. </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">But I get it</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">. यादी बनवून, मिळवून पुस्तक वाचत जाणे हे नियमाने पळायला
जाण्यासारखे आहे. त्यांत एक सरावलेली</span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> कमावलेली </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">high</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> आहे. पण काहीही पूर्वमाहिती नसलेले पुस्तक केवळ चाळून
९०% ‘ह्या</span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">’</span></span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><span style="font-size: large;"> आणि
१०% मजेचा डाव लावण्याची मजा वेगळी. </span><o:p></o:p></span></p>A Spectator http://www.blogger.com/profile/16164261047773458013noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-2110428654736807605.post-85676065304394045872020-12-08T00:44:00.000+05:302020-12-08T00:44:55.718+05:30कोव्हीड-१९ च्या संदर्भाने काही स्फुट लिखाण<p><span style="font-size: large;"> </span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मी हे लिहितो आहे तेव्हा रात्रीचे ११ वाजत आले आहेत. माझ्या घराजवळ
हलदीचा किंवा कोणतातरी कार्यक्रम चालू आहे जिथे चालू असलेल्या गाण्या-बजावण्याचा
आवाज मला बंद खिडक्यांतून स्पष्ट ऐकू येतो आहे. लग्नसराईच्या मौसमात दरवर्षी येतो.
</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मला मार्च-एप्रिल महिन्यांत कोव्हीड-१९ नंतरचे जग कसे बदललेले असेल
असे काही बोलणाऱ्या लोकांची, त्यांच्या लेखांची आठवण येते आहे. त्यांनी आपापले
स्वप्नरंजन आपापल्या योग्य ठिकाणी सांभाळून ठेवावे असे म्हणायची अनावर इच्छा होते
आहे! पॉज आणि बदल ह्यातला फरक न कळणारे लोक मला ह्या निमित्ताने ओळखता आले.
ह्यातले काही फेमस प्रकार इथे यादीत आणण्याचा मोह आवारत नाही. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="margin-left: .6in; mso-add-space: auto; mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -.25in;"><!--[if !supportLists]--><span style="font-size: large;"><span style="mso-fareast-font-family: "Times New Roman";"><span style="mso-list: Ignore;">1.<span style="font-family: "Times New Roman"; font-stretch: normal; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal;"> </span></span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 150%;">कोव्हीड-१९ नंतर लोक आरोग्यावर
अधिक खर्च करू लागतील कारण ते आरोग्याच्या बाबतीत अधिक सजग होतील. तुम्ही मास्क
लावण्याच्या बाबतीत लोकांचे गांभीर्य पाहिले तरी ह्या क्लेममधील बालिशपणा लक्षात
येऊ शकतो. काहीजण नक्कीच अधिक घाबरट होतील. इंग्रजीत अत्यंत व्याकूळ एस्से
लिहिणाऱ्या एक बाई त्यांच्या </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">Twitter</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 150%;"> वर शंका प्रकट करत असतात. आजच त्यांनी विचारले
आहे कि स्विमिंगपूलमध्ये जायला काही हरकत आहे का. त्यांना मुंबई-पुण्याजवळील
विकेंड स्पॉट दाखवावेत का</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">?</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 150%;"> </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin-left: .6in; mso-add-space: auto; mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -.25in;"><!--[if !supportLists]--><span style="font-size: large;"><span style="mso-fareast-font-family: "Times New Roman";"><span style="mso-list: Ignore;">2.<span style="font-family: "Times New Roman"; font-stretch: normal; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal;"> </span></span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 150%;">अनेक नोकऱ्या वर्क फ्रॉम होम
होतील. मोठ्या शहरांचे महत्व उरणार नाही वगैरे वगैरे. जश्या जश्या केसेस कमी होत
आहेत आपल्यातल्या बहुतेकांचा ऑफिसला जायचा दिवस जवळ येत आहे. आणि केवळ </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">employer</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 150%;"> नाही तर </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">employee</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 150%;"> नाही ऑफिसला जायचे आहे. प्रौढ
स्त्री पुरुषांना आपापले व्यक्तिगत आयुष्य जगता यावे ही मोठी बाब ऑफिसेस आणि शाळा
साध्य करतात. अनेक पालक पाल्यांना शाळेत पाठवायला उत्सुक आहेत आणि अनेक कर्मचारी
ऑफिसेसला जायला</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 150%;"> अर्थात
कम्युट परवडत असेल तरच! मोठ्या कंपन्यांना कर्मचाऱ्यांच्या जबाबदारीने वागण्याची
खात्री नाही आणि अनेकजण एकाचवेळी आजारी पडले तर त्यांचेच नुकसान आहे ह्यापायी
त्यांनी ऑफिसेस अजून सुरू केलेली नाहीत. जशी लस ही भीती घालवेल ऑफिसेस परत सुरू
होतील. डिसेंबर २०२१ ला आपण वर्क फ्रॉम होमच्या सुरम्य आठवणीत रमलेले असू आणि गेले
ते दिवस (आणि हजारो कोव्हीड-१९ रुग्ण) असे सुस्कारे टाकत असू अशीच शक्यता आहे. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpLast" style="margin-left: .6in; mso-add-space: auto; mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -.25in;"><!--[if !supportLists]--><span style="font-size: large;"><span style="mso-fareast-font-family: "Times New Roman";"><span style="mso-list: Ignore;">3.<span style="font-family: "Times New Roman"; font-stretch: normal; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal;"> </span></span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 150%;">गावाकडे परतलेले लोक धास्तीने परत
शहरांत येणार नाहीत. असे परतलेले स्थलांतरित हे रिसोर्स ठरतील आणि त्यांना वापरून
आपापल्या राज्यांचा विकास करू अशा योजनाही कुठे कुठे बनल्या होत्या. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मला स्वतःला कोव्हीड-१९ हा आपली जगण्याची पद्धती बदलून टाकणारा प्रकार
ठरणार आहे असं कधीच वाटलं नाही. जेव्हा आपल्याला एखादा अनुभव अंतहीन वाटतो तेव्हा
आपण त्या अनुभवाशी जुळवून स्वतःत बदल करतो. एखादा अनुभव हा मर्यादित काळासाठी आहे
ह्याची जाणीव आपल्याला असते तेव्हा आपण फारसे बदलत नाही. कोव्हीड-१९ च्या साथीच्या
सुरुवातीपासूनच ह्या संकटाचा एक शेवट आहे हे आपण सगळ्यांनी ठरवून टाकलं होतं. लस
हा तो शेवट असेल असं बहुतेकांचं म्हणणं आहे. पावसामुळे क्रिकेट सामन्यात व्यत्यय
यावा</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> पण
काही वेळाने तेवढ्याच ओव्हर्सचा सामना खेळवला जावा तसं. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">आपण किती दुःखी होऊ शकतो हे आपण </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">overestimate</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> करतो.
आपण खरे सुखशोधक भिरभिरे फुलपाखरू आहोत. अगदी आपल्या जवळच्या माणसाचा मृत्यूसुद्धा
आपल्याला बदलत नाही</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> आपल्यावर कायम राहणारे व्रण पाडत नाही. मृत्यूपेक्षा त्या
मृत्यूपूर्वीची प्रोसेस जर लांबलचक आणि अंतहीन (म्हणजे नेमकी केव्हा संपणार हे न
कळणारी असेल) तर आपल्यावर आपल्या नकळत घाव साचत जात असावेत. पण तेही मिटू शकतात</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> जर आपण
त्यांना नंतर गिरवत बसलो नाहीतर. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">आपण ह्या पृथ्वीतलावर आहोत ते आपल्या पुढची पिढी पृथ्वीतलावर असेल हे
आपल्या प्रजननातून नक्की करायला. हे प्रजनन आपल्या सुखाच्या शोधातून घडणारी गोष्ट
आहे. त्यामुळे सुखाच्या शोधाची अनिर्वचनीय तहान आपल्याला दिलेली आहे. आणि आपल्या
आजुबाजूच्यांचे मरण किंवा वेदना ह्यांपासून आवश्यक निब्बर असण्याची क्षमताही
आपल्यातील बहुतेकांना दिलेली आहे. आणि ह्यात काही सिनिसिझम नाही. आपण जर
दुसऱ्याच्या वेदनांनी कोलमडत असतो तर आपण त्याला मदतही करू शकलो नसतो. आपण
दुसऱ्याला मदत करण्याकडेही एक काम म्हणून बारकाईने पाहू शकतो, पाहण्याचे शिकू शकतो
ते ह्या निसर्गदत्त अलिप्त जाणीवेनेच. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">कोव्हीड-१९ हा आपल्या जगण्याच्या पद्धतीत, आपल्या सुखशोधांच्या
प्रवासात फारसे बदल घडवणार नाही असं वाटण्याचं अजून एक कारण म्हणजे ह्या आधीच्या भयानक
रोगसाथींचे कोणते परिणाम आपल्याला आजवर आपल्यावर दिसतात असं विचारल्यावर दिसणारा
अभाव. १९व्या शतकाच्या शेवटच्या दशकात अनेकजण मुंबई सोडून आपापल्या गावी परत गेले
होते</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> प्लेगच्या
साथीमुळे. पुढच्या वर्षी परत आले. परत फ्ल्यूच्या साथीत गेले असतील</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> परत
आले. ह्यावेळचा मृत्यूदर आणि दळणवळण तर ह्या साथींच्या काळाहून चांगले आहे. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मला स्वतःला वाटतं कि माणसांच्या वर्तनात मूलभूत बदल झालेलेच नाहीत. बदल
वाटतो तो संधीचा अभाव आहे. जश्या संधी आल्या आहेत तसे आपण आपल्या सुखलोलुपतेकडे
परत गेलो आहोत. किंवा बदल असेल तर एकच आहे. आपल्यातील काही जण, जे एक क्रिटीकल गट
आहेत</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> ते
मानवी समूहाच्या साऱ्या समस्यांकडे एक कोडे म्हणून बघतात आणि त्याच्या उकलीच्या
पाठी लागतात. ही जाणीव सुरुवातीपासून नसावी असं वाटतं. आपण आपल्या समस्येकडे उकल
असलेले पण शोधावी लागणारे कोडे म्हणून पाहू लागलो कि आपली वर्तन बदलाची शक्यता अजून
कमी होते. आपण केवळ पॉज म्हणून काही बदल करतो, जे सोडायला आपण कायम अधीर असतो. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">कोव्हीड-१९ मुळे आपल्यांत काहीही मूलभूत बदल झालेला नाही असं वाटायचं
अजून एक कारण म्हणजे कोव्हीड-१९ मुळे जे बदल होतील असं काहीजण म्हणत होते
त्यातल्या अनेक गोष्टी कोव्हीड-१९ पूर्वीही शक्य होत्या, जसे वर्क फ्रॉम होम. जर
वर्क फ्रॉम होम ऑफिसमध्ये काम करण्याहून किफायतशीर असेल तर कंपन्या ते अगोदरच
करत्या. त्यांना कोव्हीड-१९ साठी थांबण्याची गरज नाही. आणि त्या करत नव्हत्या
ह्याचा अर्थ असे करणे ही बेस्ट निवड नाही. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">--</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मी बदलणार नाही</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> बदलणार नाही असं जे म्हणतो आहे त्याचा अर्थ
मानवी वर्तन बदलतच नाही असे नाही. मानवी वर्तन बदलायची एक स्वाभाविक दिशा आहे</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> जीवन
अधिक सुखी होण्याकडे</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> सोपे होण्याकडे आपण येतो. धोतराकडून </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">pant</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> कडे
आलो ती दिशा, पत्र टाकण्यापासून स्मार्टफोनपर्यंत आलो ती दिशा. कोव्हीड-१९ च्या
साथीत अशा बदलांचे काही पोटेन्शियल होते असे मला वाटत नाही. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">अर्थात बौद्धिकदृष्ट्या जे म्हटलं जातं ते टोकाचं असतं, </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">approximation </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">असतं. प्रत्यक्षात छोटा पण
पक्का अपवाद दिसून येते</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> जो तथ्याला अधोरेखित करतो. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">कोव्हीड-१९ मुळे मानवाच्या आयुष्याच्या दोन टोकांवर मोठा परिणाम झाला
असं मला वाटतं</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> एक म्हणजे लहान मुले आणि दुसरे म्हणजे वृद्ध. हे परिणाम लगेच दिसत
असतील असे नाही. पण हे परिणाम झाले असावेत. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">अनेक लहान मुलांचे घराबाहेरील खेळणे-बागडणे सुमारे ६-७ महिने बंद होते</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> काही
जणांचे आजही बंद असेल. मला असं वाटतं कि अजून काही वर्षांनी, म्हणजे अजून १४-२०
वर्षांनी आपल्याला अधिक एकारलेल्या प्रौढ व्यक्ती मिळतील का</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">?</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> आणि
भारतात आज उभरती असलेली आक्रमक धार्मिक राष्ट्रवादाची कमान उतरती होण्याची किंवा
अजून तीव्र होण्याची सुरुवात ह्या कोव्हीड-१९ च्या काळांतल्या एकारल्या प्रौढांनी
होईल का</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">?</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">वृद्धांच्या बाबतीत घरातील त्यांची घटलेली स्पेस (३ वा २ पिढ्या
असणाऱ्या घरातील वर्क फ्रॉम होम अवस्था) किंवा त्यांचे अधिक अधोरेखित एकटेपण (एकटी
राहणरी वृद्ध जोडपी किंवा व्यक्ती) ह्या गोष्टी त्यांच्या जीवनेच्छेवर किंवा
त्यांच्या स्वतःच्या उतारवयातील अपेक्षांवर परिणाम करतील का? एरवीही मला स्वतःला
वृद्धत्व ही फारच कोड्यात टाकणारी बाब वाटते. एकतर बहुतेकांसाठी आयुष्याची ही
वर्षे म्हणजे समुद्रातून भरावाने जमीन बनवावी असा कृत्रिमच प्रकार असतो. एक समाज
म्हणून आपण समाजाच्या वृद्धत्वाची मोठी किंमत मोजतो. त्यांत भारतासारख्या देशांत</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> जिथे
वृद्ध त्यांच्यासाठीच्या स्वतंत्र व्यवस्थांमध्ये राहण्याची शक्यता फारच कमी असते
तिथे वृद्ध हे विषमतेचे वाहक बनतात. ज्या कुटुंबाना स्वस्थ वृद्ध सदस्य मिळतात
त्यांची बालसंगोपन आणि शिक्षण ह्यांची अवस्था सुधारू शकते. बाकी कुटुंबाना हा
फायदा मिळत नाही. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मी कायम एक चमत्कारिक विचार करतो. समजा भारतातून ६५ वर्षावरील वृद्ध
नष्ट झाले तर उरलेल्या भारतीयांवर त्याचा काय परिणाम होईल</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">?</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> एक
गोष्ट निर्विवाद आहे कि उरलेल्या समाजाची भौतिक समृद्धी जास्त असेल. मला तर असंही
वाटतं कि आपली आयुर्मर्यादा घटली तर आपण अधिक जबाबदार होऊ. आपलं लांबलचक आयुष्य हे
आपल्याला ‘आहे रे अजून वेळ</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">’</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> अशीही जाणीव देतं आणि नंतर सुस्कारे टाकून आंबट
द्राक्षांशी खेळायलाही खूप वेळ देतं. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">माझं स्ट्रेंज भाकीत असं आहे कि कदाचित ७० च्या आसपासच्या वयोगटातील
मृत्यूदर कोव्हीड-१९ नंतरही जास्त असेल आणि त्याचं कारण मानसिक असेल. किंवा
भारतातील वृद्ध अधिक एकारलेली जीवनशैली अंगिकारतील. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">--</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">लॉकडाऊननंतर जेव्हा बार परत सुरू झाले तेव्हा उत्सुकता म्हणून मी
खायचे पार्सल आणायला एका बारमध्ये गेलो. (मला स्वतःला अजून बाहेर जाऊन गटात काही
खाण्या-पिण्याचे धाडस झालेले नाही.) आणि तो बार शिगोशिग भरलेला होता. मद्यधुंद
लोकांचे उंचावलेल्या स्वरातील बोलणे</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> ग्लास आणि प्लेट्सचे आवाज हे
तसेच होते जसे लॉकडाऊनच्या आधी. टेबलांवर एकमेकांच्या जवळबसून, मास्क गळ्याशी
उतरवून किंवा अजिबातच लांब ठेवून लोक गप्पा मारत होते</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> खात
होते</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> दारू
पीत होते. लोक कसे निर्णय घेतात ह्याची एक चांगली झलक मला मिळाली. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">कदाचित आपण आपल्या सुखाच्या शोधासाठी अधिक कमिटेडच होऊन जावू. आणि अधिक
एकारलेले</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> अधिक अलिप्त. कदाचित आपण नाही</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> पण आपली अपत्ये तशी होतील.
आपण एकमेकांच्या खूपच जवळ आल्याने आता परत आपापल्याकडे परत जावे अशीच अनेकांची
अवस्था झाली आहे का</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">?</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> व्यक्ती म्हणून आपली जाणीव टोकदार होत जाण्याचा जो प्रवास अखंड चालू
आहे तो अधिक वेगवान होईल का</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">?</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> मला स्वतःला तरी स्वतःबद्दल असं वाटतं. पण
कदाचित ही एक केवळ निसटती जाणीव असावी. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">कारण लॉकडाऊनचा काळ</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> त्यातील कमी वर्दळीची अवस्था</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> शांत
रात्री, सारेच जण घरात अडकून असल्याने आणि एकाच प्रश्नाकडे पाहत असल्याने निवलेली
तौलनिक जेलसी, शमलेली चुरस हे सारे आता निसटून चालले आहे. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">माझे वृद्ध आई-वडील सुमारे ६ महिने घराबाहेर पडले नव्हते. मला त्यांना
आता थांबवून ठेवता येत नाही. असं वाटतं कि होऊन होऊन काय होईल</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">?</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> काहीही
होण्याच्या साऱ्या शक्यतांकडे मी थोड्या शांततेने पाहू शकतो. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मे-जून महिन्यांत मास्कशिवाय कसे काय लोक वावरतात ह्या जाणीवेने मला
सिरीयल आणि सिनेमेही पाहता येत नव्हते. आता तसं वाटत नाही. नाकाखाली घसरलेला मास्क
लावून चालणारी, वाट पाहणारी, एकमेकांशी बोलणारी माणसे मला मानवी अस्तित्वाची
सरासरी वाहक वाटतात. ‘नाश के दुख से कभी मिटता नही निर्माण का सुख</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">’</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> ह्या
रोमांचक वाटणाऱ्या ओळी ह्या अशा नाकाखाली</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> हनुवटीखाली मास्क घेऊन
वावरणाऱ्या लोकांसाठी आहेत असं वाटतं. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">--</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">माझ्या आसपासच्या रस्त्यावर पुस्तकांचे दुकान असलेले</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">
अनेकांचे परिचित असे एक काका होते. ते कोव्हीड-१९ ने गेले. परवा रस्त्यात चालता
चालता अचानक ते दिसल्याचा, हसल्याचा मला भास झाला. कोव्हीड-१९ नसता तर कदाचित मी
त्यांना अजून वृद्ध होताना पाहू शकलो असतो</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> जाता-येता त्यांना हात करू
शकलो असतो</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> काही बोलू शकलो असतो. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">Daniel Kahneman </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">च्या </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">TED</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">talk</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> मध्ये
तो म्हणतो कि आपल्यात दोन स्व असतात: कि अनुभवणारा आणि एक ते अनुभव आठवणारा. मला
तो मनुष्य दिसला असे वाटणारा मी तिथेच उभा आहे</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> आपले काही आनंददायी आपल्या
नकळत हरपल्याची टोकदार वेदना घेऊन. आणि हे आठवणारा मी पुढे जाऊन कांदे-बटाटे विकत
घेतो</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> घरी
येऊन ऐकू येणाऱ्या गोंगाटाने चिडून, थोडा निवून लिहितो. लिहिणं पूर्ण झाल्यावर
येणाऱ्या रिक्त जाणीवेत कोव्हीड-१९ ची सावली हळूहळू माझ्याकडे सरकते असं मला
दिसतं. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">कोरोना व्हायरस कदाचित माझ्या शरीरातून एखादा प्रवास करून गेला असेल,
पण तो हळूहळू माझ्या जवळजवळ येतो आहे अशी जाणीव मला कधीकधी होते. काम्यूच्या </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">The</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">Plague</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> मध्ये
मंदावत जाणाऱ्या प्लेगच्या शेवटच्या लाटेत </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">Tarrou </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">अचानक सापडतो, किंवा कोसळत्या </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">Balrog </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">च्या शेवटच्या तडाख्याने </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">Gandalf</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> पडावा तसे
आपले होईल का असं मला वाटतं. मग सांख्यिकी मला धीर देते, कोव्हीडची सावली अगदी
फिकट करून सोडते. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">दिवसभर प्रवास करून एखाद्या नव्या शहराकडे जाताना उशिरा रात्री</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> त्या
नव्या शहरातील निर्मनुष्य रस्त्यांवर पत्ता सापडू नये असं तर होणार नाही ना आपलं</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">?</span></span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><span style="font-size: large;"> <span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><o:p></o:p></span></p>A Spectator http://www.blogger.com/profile/16164261047773458013noreply@blogger.comLal Chowki, Agra Rd, Samarth Co-Operative Housing Society, Kalyan West, Kalyan, Maharashtra 421301, India19.246377 73.123621-9.0638568361788465 37.967371 47.556610836178848 108.279871tag:blogger.com,1999:blog-2110428654736807605.post-33786967018521124852020-09-03T13:42:00.001+05:302020-09-03T13:42:10.190+05:30हा फक्त गोठलेला काळ आहे<p><span style="font-family: Mangal, serif;"><span style="font-size: large;">हा फक्त गोठलेला काळ आहे.</span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">बदललेलं काहीच नाही.</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">आपण प्रतीक्षा करतोय </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">ती आपल्याला स्तिमित करणारी कूसपालट नाही ही. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">हा फक्त कोमा आहे, जिथे आपण आहोत पहडून</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">पण आपली बोटं</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> आपले पाय</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> आपल्या किडन्या, आपली आतडी </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">जिवंत आहेत</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> धीर धरून आहेत कि </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">हा माणूस उठेल आणि परत धावू लागेल, </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">परत बकाबका खाऊ लागेल</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">परत खदाखदा हसू लागेल</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">गळ्यात गळे घालून रडू लागेल</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,<o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">विकत घेईल</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> विकत देईल</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">स्वप्ने रचील</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> कर्जे घेईल</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">दिवस-रात्र एक करेल</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> परत म्हणेल </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">हवंय</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> हवंय </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">त्या भरोश्यावर हा आहे मेडीकली इंड्यूसड कोमा </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">उठेल तेव्हा हा नवबाजारसमाजसमूह </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">आपल्या अंगभूत पाशवी चैतन्याने </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">भरून टाकील शहरे</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">वितळवून टाकेल हजारो वर्षे थिजलेले बर्फ </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">आपल्याच आकांक्षांच्या असह्य गरमीने. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">तोवर</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मरणाच्या आदिम भीतीने </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">सुखाच्या शोधात घातलेला नवा खोडा </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">चुकवता यावा</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> सोडवता यावा ह्यासाठी </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">आपण दबा धरून आहोत. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">आपण तेच जनावर असू</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> जे आधी होतो</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">हा फक्त पॉज आहे, </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><span style="font-size: large;">पृथ्वीच्या अनभिषिक्त सम्राटाने पुढची एन्ट्री घ्यायच्या आधीचा. </span></span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></p>A Spectator http://www.blogger.com/profile/16164261047773458013noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-2110428654736807605.post-61546954709856378392020-07-05T00:28:00.002+05:302020-07-05T00:28:55.293+05:30आपणही वाट पहावी आपल्या पाण्याने आपल्याला पोटाशी घेण्याची<p class="MsoNormal"><font size="5"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">पाऊस पडतोय बाहेर. म्हणजे मी तो बघतही नाहीये. त्याचा आवाज ऐकायला
येतोय फक्त</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> इमारतींच्या पत्रा-झडपांच्या वरून अनेकगुणित होणारा पावसाचा मूळ
आवाज. दिवसभर पडतोय पाऊस</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> ओल आल्यागत हवा</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> आणि जाग न आलेला दिवस. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font size="5"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">फार प्रखर उजेड येत नाही ह्या घरात, आणि अशा पावसाच्या दिवसात दिवसाही
घरात उबदार अंधार, खिडकीसमोरचे भाग सोडले तर. उजेड येत नाही, पाऊस येत नाही</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">
खिडकीतून दिसतात बाकीच्यांच्या घरांच्या खिडक्या, आवाज ऐकू येतो पावसाचा, तडतड. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font size="5"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">आता आवाज ऐकायला येतोय तो ऐकत झोपणार. पावसाच्या आवाजाचं भय आदिम आहे
का आपल्यात</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">?</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> म्हणजे आपण झोपलो</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> आपलं लक्ष चुकलं आपल्या भवतालावरचं आणि मग हे
पाणी एकदम आपल्या गळ्याशी आल्यावरच जाग येणार आपल्याला? </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font size="5"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">आपला बिछाना हे बेट आहे आणि त्यावर आपण अर्भकासारखे पडलो आहोत आहोत
आणि हा अविरत पडणारा पाऊस शेवटी खिडक्यांतून आत येईल</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> हळूहळू
साचत जाईल आपल्याभोवती. आपल्याला त्याचा आवाज आणि आपल्या स्वप्नांचा आवाज कळणार
नाही वेगळा. ते पाणी आपल्या बिछान्याला स्पर्श करेल</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> आपल्याला स्पर्श करेल</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> आपल्याला
सामावत घेईल. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font size="5"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">ग्रेस म्हणतो</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></font></p>
<p class="MsoNormal"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><font size="5"></font></span></p><blockquote><p class="MsoNormal"><font size="5"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">नाहीच कुणी रे आपले</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font size="5"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">प्राणांवर नभ धरणारे </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font size="5"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">दिक्काल धुक्याच्या वेळी </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></font></p>
<p class="MsoNormal"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><font size="5">हृदयाला स्पंदविणारे </font></span></p></blockquote><p class="MsoNormal"><font size="5"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"></span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font size="5"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">एकटा आहे मी</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> हाक मारावी कोणाला ते एक वेगळं बेट</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> आणि सगळेच
पाहतायेत वाट केव्हा पाणी त्यांना स्पर्शेल. आपणही वाट पहावी आपल्या पाण्याने
आपल्याला पोटाशी घेण्याची. </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></font></p>
<p class="MsoNormal"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><o:p><font size="5"> </font></o:p></span></p><br />A Spectator http://www.blogger.com/profile/16164261047773458013noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-2110428654736807605.post-88560454527419470622020-02-20T23:30:00.000+05:302020-02-20T23:30:50.682+05:30Parasite: उपभोगरम्य स्वप्नांचा paradox <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">शेवटी मी </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">Parasite </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">पाहिलेला
आहे. आणि अनेक दिवसांनी टोरेंट शोधून डाऊनलोड करून तो पाहिला</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> म्हणजे
परजीवी प्रकाराने परजीवी अशा नावाचा चित्रपट! </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">तर </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">parasite </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मध्ये
एक प्रसंग आहे. घर पावसाच्या पाण्यात बुडाल्याने बाप आणि मुलगा रात्रीच्या
निवाऱ्याची सोय केलेल्या हॉलमध्ये झोपलेले आहेत. ह्या प्रसंगाच्या आधी येणाऱ्या
प्रसंगात कुटुंबावर ओढवलेल्या एका कठीण संकटाला कसं तोंड द्यायचं ह्याची चर्चा
चालू असताना बापाने माझ्याकडे काही </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">plan</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> आहे
असं म्हटलेलं असतं. आता त्या हॉलमध्ये, पुराने बाधित शेकडो लोकांच्या मध्ये
झोपलेले असताना</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> मुलगा बापाला विचारतो कि काय आहे तुमचा </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">plan</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">. बाप
एकूणच कुटुंबासोबत जे घडलं त्याच विचारात असतो. मुलाच्या प्रश्नाला तो त्याच्याच
धुंदीत उत्तर देतो. तो म्हणतो कि हे इतके बेघर लोक असा रात्री कॉमन हॉलमध्ये
झोपायचा </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">plan</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> करून आले नव्हते. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">बापाचे </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">dialogues</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> – </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<blockquote class="tr_bq">
<span style="font-size: large;"><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">Ki-woo,</span><span lang="EN-IN" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">you know what
kind of plan never fails? No plan at all. No plan. You know why? If you make a
plan, life never works out that way. Look around us. Did these people think, “let’s
all spend the night in the gym?” But look now. Everyone’s sleeping on the
floor, us included. That’s why people shouldn’t make plans.<br /> <o:p></o:p></span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">With no plan, nothing can go wrong. And if something spins out of
control, it doesn’t matter. Whether you kill someone or betray your country. None
of it fucking matters. </span></span></blockquote>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मला हा सीन बघताना गली बॉय मधला असाच बाप मुलाचा संवाद आठवला. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<blockquote class="tr_bq">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">बाप म्हणतो – तेरेको वही सिखा रहा है जो मै सिखा है. तेरा सपना तेरी
सच्चाईसे मेल खाना चाहिये.<br /> </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मुलगा – मै नही बदलेगा अपना सपना अपनी सच्चाई से मेल खाने के वास्ते.
मै अपना सच्चाई बदलेगा जो मेरे सपने से मेल खाये. </span></span></blockquote>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><span style="font-size: large;">--<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">स्वप्नं बघावीत का नाहीत हा एकदम फंडामेंटल प्रश्न आहे. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">एक पिक्चर म्हणतो</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> बघा</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> येईल तुमचेही स्वप्न खरे
व्हायचा टाईम. आणि एक म्हणतो</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> जे आहे त्यात असण्याची अवस्था खरी. कसलं स्वप्नं
वगैरे! </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">दोन्ही सिनेमांचे प्रिमाईस सारखेच</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> बाप ड्रायव्हर, घर म्हणजे जवळजवळ
भिंतींमधील थोडी जागा. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">पण गली बॉय एकदम </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">capitalist </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">(एवढी झोपडपट्टी दाखवली</span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> पण कॉमन संडास नाही दाखवले!) </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">आणि P</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">arasite</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> एकदम
मार्क्सिस्ट (पब्लिक ट्रान्सपोर्टने येणाऱ्या लोकांना एक विशिष्ट वास असतो असं
म्हणणारा मालक!)? </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">स्वप्नं बघायची शर्यत जिंकणाऱ्याना लाभदायी ठरत असेलच, पण समूह म्हणून
आपण पर्यावरणाच्या नाशाच्या ज्या टोकाला आहोत त्याला ही उपभोगरम्य आयुष्याचे
स्वप्न बघण्याची लतच कारणीभूत नाही का! </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">समजा आपण एकदम ‘ठेविले अनंते..’ असे जगू लागलो तर? </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">--</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">आपण बरेच पिक्चर पाहिले, आता काय किक बसणार असं वाटत असताना एकदम P</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">arasite</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">! आणि
मग त्यावर हा तितकाच परपोशी लेखनप्रपंच!! </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">एक नंबर पिक्चर आहे बाकी. </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<br /></div>
A Spectator http://www.blogger.com/profile/16164261047773458013noreply@blogger.comMurlidhar Ali, Kalyan West, Kalyan, Maharashtra 421301, India19.2449981 73.12399049999999119.2431241 73.121468999999991 19.2468721 73.126511999999991tag:blogger.com,1999:blog-2110428654736807605.post-5732573608962462792020-02-13T20:08:00.002+05:302020-02-13T20:09:30.387+05:30किरण गुरव ह्यांचे लिखाण: बाळू आणि जुगाड <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">किरण गुरव ह्यांच्या ‘जुगाड</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">’</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> ह्या कादंबरीला नुकताच महाराष्ट्र
सरकारचा पुरस्कार मिळाला. काही दिवसांपूर्वी मी आणि माझ्या काही समप्रश्नी
मित्रांनी मराठीतल्या समकालीन फिक्शनबद्दल चर्चा/podcast केली होती त्यात किरण गुरव ह्यांचं
नाव आलं होतं. त्यामुळे मी त्यांची पुस्तके वाचायचं ठरवलं. </span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">त्यांचे ‘बाळूच्या अवस्थांतराची डायरी</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">’</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> (कथासंग्रह) आणि ‘जुगाड</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">’</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> (कादंबरी)
मी वाचले. ‘बाळूच्या अवस्थांतराची डायरी’ मधली ह्याच नावाची दीर्घकथा तर
अधाश्यासारखी वाचली. हाच बाळू/बाळ्या/बाळासाहेब पुढे शशा होऊन ‘जुगाड</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">’</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> मध्ये
येतो कि काय असं वाटू शकतं! ‘बाळू</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">’</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> मधल्या उरलेल्या दोन कथा श्याम मनोहर घाटाच्या
आहेत. म्हणजे मेटाकथा टाईपच्या. मलातरी त्या जाम बोअर झाल्या. त्यातला कोडगा
सिनिसिझाम आणि अदृश्य तात्विक झोंबी कधीकधी मजेदार असते</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> पण
बहुतेकदा ती सारखी सारखी होते. पण ‘जुगाड</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">’</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> मला जाम आवडली आहे. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">--</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मराठीच्या लेखकांना जवळपास अपरिहार्य असे दोन गुण जुगाडमध्येही आहेत,
एक म्हणजे पुणे आणि दुसरे म्हणजे कोसलासदृश घाट. पण जुगाड पहिल्या भागात हे दोन्ही
गुण दाखवते आणि मागे सारते. त्यानंतरची कादंबरी ही लेखकाची स्वतःची आहे, अर्थात </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">stream of consciousness </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">सदृश
भाग येतातच. पण वर्णन करतानाची ती अपरिहार्यता आहे. विशेषणांचे झुबके लावण्यापेक्षा
थंडगार थेट वर्णन कधीही भारी! <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">तांत्रिक वर्णनांना मराठीत पेश करणे हे जुगाडचे वैशिष्ट्य आहे. मिलिंद
बोकिलांच्या ‘यंत्र</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">’</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> नावाच्या कथेत अशी वर्णने येतात. असेम्ब्ली लाईन</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> प्लांट
उभारतानाची एकेक टप्प्याची बारकाई गुरवांनी सावकाश उभी केलेली आहे. त्यांचा नायक
ह्या कामांना एन्जॉय करणारा, काम उभे राहण्याच्या आनंदाला शोधणारा मनुष्य आहे. तो
उगाच तात्विक</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> ऐतिहासिक भोवरे असलले मोनोलॉग मारत नाही. शिक्षण-नोकरी-भौतिक उन्नती
अशी सिधी लाईन मनात असलेला त्यांचा नायक आहे. पण त्याला वाटलं तशी ही सिधी लाईन
नाही. टेम्पररी-पर्मनंट-कंपनी बंद ह्या आधुनिक कोड्यात सापडलेला सुशिक्षित श्रमजीवी
‘जुगाड</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">’</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> मध्ये
सापडतो. मला तसा आधी मराठी कादंबरीमध्ये सापडला नव्हता. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">तशी जुगाडला गोष्ट नाही</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> किंवा आहे ती एकदम छोटी. त्यात
मजा आहे ती त्यातल्या मध्यवर्ती पात्राच्या नजरेतून गोष्ट उलगडण्याचीच. सावकाश
वर्णने करण्याचा पेशन्स आणि त्याचवेळी गोष्टीतून काळ सरकावण्याचे पानवलकरसदृश्य
कसब हे दोन्ही गुरवांच्या लेखनात आहे. त्यामुळे जुगाड वाचताना किक येते. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">जुगाड ही आधुनिक कादंबरी म्हणता येईल. कारण त्यातला काळ हा एक दशकभरापूर्वीचा
आहे. त्यात स्मार्टफोन नाहीत म्हणून ती अगदी आजच्या काठावरची गोष्ट नाही. जुगाड
आधुनिक आहे ती वर म्हटलं तसं ती अगदी खरेखुरे तांत्रिक तपशील गोष्टीत आणू इच्छिते.
दुसरं</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">
तिच्यात मागच्या सांस्कृतिक अडगळीचे अर्थ लावण्याचा खास मराठी अट्टाहास नाही.
त्यातला नायक हा एक व्यक्ती आहे</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> गावात वाढलेला आणि आधुनिक इंडस्ट्रीमध्ये
उपजीविका शोधणारा. सामाजिक कार्यकर्ता</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> पत्रकार, प्रोफेसर, सतत एकामागोमाग
एक अडचणींना तोंड देणारा शेतकरी, ह्या खास मराठी पात्रांहून वेगळा!</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">-- </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">जुगाडची किक अशा समीक्षेत शोधता येणार नाही. आपण ज्या जगात जगतो आहोत
त्यात जगताना सतत लागणारे व्यवधान, कायम पुढच्या स्कीम्स आणि त्याची तजवीज, वर
जायची ईर्ष्या आणि पडलो तर इन्शुरन्स हे करू पाहण्याचा ताण आपल्यावर आहे. त्या
ताणाने खेचलेल्या प्रत्यंचेसारखे आपण कायम बाण सोडायला सज्ज आहोत. पण हे करायचं
नसेल तर</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">?</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> आपल्याला आपल्यापुरत्या आनंदाच्या वर्तुळात जगायचे असेल तर</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">?</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> आपल्याला
उद्या काय</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> परवा काय हे प्रश्न सोडून शरीर आणि मनाला मजा देणाऱ्या आजमध्ये
जगायचे असेल तर</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">?</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">जुगाड असे प्रश्न विचारात नाही. पण हे प्रश्न त्या कथेच्या</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">
कथनाच्या पाठी आहेत. उपभोगांची वाढती साखळी, ते उपभोग भोगायला दीर्घायुष्य</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> त्यातला
वेळ भरायला मनोरंजन आणि हे सगळे उत्पन्न करण्यासाठी सट्टेबाज भांडवल. ह्या
जगड्व्याळ खेळात प्रत्येकाला टिकायचा जुगाड करायचा आहे. काही जणांना तो सोपा आहे
आणि काही जणांना अवघड. पण जुगाड करायला टिकून रहायचं आहे</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> कारण
ते मूळ निसर्गाने भरलेलं आहे आपल्यात, टिकून राहणं</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> जुगाड करायला. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">--</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">जुगाडचा शेवट चांगदेव चतुष्टयमधल्या शेवटांची आठवण करून देणारा आहे.
त्या मध्यवर्ती पात्राला येणारी प्रखर जाणीव आणि तिचे आपल्याकडे येणारे चमचमते
तुकडे. त्या ठिणग्या आपलीही जाणीव</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> आपले प्रश्न झळाळून टाकतात</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> क्षणभर
आपल्याला आपल्यासारखा कोणी असल्याची सुखजाणीव होते आणि मग परत आपण आपल्या रोजमर्रा
जिंदगीकडे परततो</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> मध्ये थोडावेळ असतो</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> बाहेरचा प्रकाश मालवत जाणाऱ्या आणि घरातले दिवे
न लावलेल्या संध्याकाळीसारखा. तिथे नेऊन ठेवलं जुगाडने मला. </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<br /></div>
A Spectator http://www.blogger.com/profile/16164261047773458013noreply@blogger.comMurlidhar Ali, Kalyan West, Kalyan, Maharashtra 421301, India19.2449981 73.12399049999999119.2431241 73.121468999999991 19.2468721 73.126511999999991tag:blogger.com,1999:blog-2110428654736807605.post-11907611654407390222020-01-28T06:30:00.000+05:302020-01-28T06:34:11.903+05:30मराठीतील फिक्शन क्षीण होते आहे का: चारचौघांची चर्चा आणि हौशी क्ष-किरण <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<span style="font-size: large;">(मराठीतील फिक्शन, म्हणजे कथा आणि कादंबरी, क्षीण होते आहे का ह्यावर पॉडकास्ट सदृश्य काही बनवावं असा विचार मेघना, आदित्य, नंदन आणि मी केला. त्यातून बनलेले तीन ऑडिओ </span><br />
<span style="font-size: large;"><a href="https://youtu.be/0RmVH8c-SlA">मेघनाने घेतलेली पंकज भोसलेची मुलाख</a>त </span><br />
<span style="font-size: large;"><a href="https://youtu.be/K67b1oASKWg">फिक्शन क्षीण होते आहे का – बेसिक मांडणी</a> </span><br />
<span style="font-size: large;"><a href="https://youtu.be/cms5UFAj-Po">मागच्या 25 वर्षातील लक्षणीय फिक्शन </a></span><br />
<span style="font-size: large;">ह्या चर्चा रेकॉर्ड करण्याच्या आधी मी मला नेमकं काय वाटतं ह्याबद्दल काही नोट्स काढल्या होत्या. त्या पुढे शेअर करतो आहे. )</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">मराठी फिक्शनबाबतचा प्रश्न मी माझ्या ‘<a href="https://shabdavel.blogspot.com/2019/10/blog-post.html?m=1">सातपाटील कुलवृत्तांत’ च्या ब्लॉगमध्ये</a> पहिल्यांदा मांडला. माझ्या मनात आलेला प्रश्न हा प्रामुख्याने मराठी कादंबऱ्याबाबत होता. त्यातही मी मला झपाटून वाचाव्याश्या मराठी कादंबऱ्या फारच कमी येत आहेत अशा प्रकारची मांडणी केलेली होती. कथा हा विषय माझ्या डोक्यात अजिबातच नव्हता. ह्याचं कारण, subconsciously मला मराठीत फारच जास्त कथा लिहिल्या जातात असं वाटतं हे होतं हे नंतर स्वतःच्या निरीक्षणातून माझ्या लक्षात आलं. </span><br />
<span style="font-size: large;">मी पेशाने समीक्षक नाही. (समीक्षक असणं हे सौंदर्य निर्माण करण्याची कुवत नसल्याने सौंदर्याबद्दल बौद्धिक मैथुन करून आनंद घेण्यासारखं आहे असं काहीकाहीवेळा मला वाटतं. पण अर्थात आनंद नसण्यापेक्षा कसलाही आनंद बराच!) त्यामुळे माझं माझ्या ह्या साहित्यिक प्रश्नाकडे बघायचं फ्रेमवर्क हे माझ्या सामाजिक शास्त्रातील संशोधक असण्याच्या पेशाने प्रेरित झालेलं आहे. ‘मराठी फिक्शन क्षीण होते आहे का? मरू घातली आहे का?’ ह्या प्रश्नाचं उत्तर डिमांड-सप्लाय फ्रेमवर्कमध्ये आणि डिमांड-सप्लाय बनण्याचा प्रक्रियेत आहे असं मला वाटतं. पण मराठीत फेमस असलेले व्यक्तीसापेक्ष क्ष-किरण टाकून व्यक्तीसापेक्ष निदान करण्यापेक्षा वाचणाऱ्या आणि लिहिणाऱ्या लोकांचा हार्ड डेटा घेऊन ह्या प्रश्नाचा अभ्यास केला पाहिजे असं माझं मत आहे. माझ्या ह्या टिपणाच्या शेवटी मी ह्याबाबत जास्त बोलेन. </span><br />
<span style="font-size: large;">मी, मेघना, नंदन आणि आदित्य, हा जो आमचा गट आहे ज्याने थोडा अधिक पद्धतशीर धांडोळा घ्यायचा ठरवला आहे त्या चर्चेत आणि मेघनाने पंकज भोसले ह्यांच्यासोबत केलेल्या चर्चेत फिक्शन घटली आहे ह्यावर एकमत आहे आणि त्याची काही कारणेही पुढे आलेली आहेत. </span><br />
<span style="font-size: large;">त्यातलं एक महत्वाचं कारण म्हणजे: -फिक्शन हे प्रामुख्याने मनोरंजनासाठी केलं जाणारं वाचन आहे. आणि मनोरंजनाचे नवे पर्याय (टीव्ही, स्ट्रीमिंग) हे निर्माण झाल्याने पुस्तकांची स्पेस घटली. हे सारे बदल लक्षणीयरित्या घडले ते १९९० च्या आर्थिक उदारीकरणानंतर. </span><br />
<span style="font-size: large;"> मला स्वतःला हे कारण सुरुवातीला पटलं. पण नंतर विचार करता त्यात थोडी विसंगती आहे असंही वाटलं. </span><br />
<span style="font-size: large;">आर्थिक उदारीकरणानंतर मराठी शिकलेले लोक आणि त्यांची क्रयशक्तीही वाढली. शिक्षण ग्रामीण भागापर्यंत पोचले, महाराष्ट्रातील मुंबई-पुणे-नाशिक त्रिकोणात मध्यमवर्गी आर्थिक सुबत्ता आली. मग हे नवे लोक आणि त्यांचा पैसा वाचनाकडे आलाच नाही का? का फिक्शनकडे आला नाही, पण बाकी मराठी साहित्याकडे विशेषतः सेल्फ-हेल्प, प्रेरणापर, माहितीपर साहित्याकडे गेला? </span><br />
<span style="font-size: large;">समीक्षक आणि क्रिटीकल वाचकांच्या वर्तुळात नावाजली जाणारी फिक्शन आणि बाकी वाचकांना वाचावीशी वाटणारी फिक्शन वेगळी आहे का? उदाहरण घ्यायचं असेल तर ‘कोसला’ चं घेता येईल किंवा ‘सात सक्कं त्रेचाळीस’ चं. ‘कोसला’ वर म्हटलेल्या क्रिटीकल वर्तुळात नावाजलेली आहे. पण माझी आजी, जी तिच्या आयुष्याची ७०+ वर्षे सातत्यपूर्ण वाचक होती तिने कोसला वाचलेलं नव्हतं. माझे वडील दर आठवड्याला एक मराठी पुस्तक, प्रामुख्याने फिक्शन(!) वाचतात, त्यांनी कोसला वाचलेली नाही. (त्यांना एकदा देऊन बघावी वाचायला असा प्रयोग डोक्यात येतो आहे!)</span><br />
<span style="font-size: large;">म्हणजे कदाचित माझ्या डोक्यात असलेली फिक्शन, जिला आपण ‘तात्विक फिक्शन’ म्हणूया, ती आणि बऱ्याचश्या वाचकांच्या वाचनातली फिक्शन वेगळीच असू शकते. </span><br />
<span style="font-size: large;">ही तात्विक फिक्शन घटली आहे का वाढली आहे हे बघायचं झालं तरी कसं बघणार? एक प्रकार म्हणजे मराठीत १९९५ च्या आधी किंवा १९९० च्या दशकाच्या अगोदर काय अवस्था होती? तेव्हा खरोखरच, उपलब्ध क्रिटीकल वाचकांच्या डिमांडच्या प्रमाणात अशी फिक्शन बरीच येत होती का? का तेव्हाही तोकडी जाणीव होतीच? </span><br />
<span style="font-size: large;">मेघना, नंदन आणि आदित्य ह्यांनी बनवलेल्या यादीत १४२ कादंबऱ्या आहेत. २५ वर्षांत १४२ कादंबऱ्या म्हणजे सरासरी साधारण ६ दरवर्षी. पण ह्या यादीत लोकफिक्शन नाही, म्हणजे विश्वास पाटीलांची ‘चंद्रमुखी’ नाही, ‘लस्ट फॉर लालबाग’ नाही, रहस्यकथा, भयकथा नाहीत, वसंत वसंत लिमये नाहीत. त्यांत आहेत ती सिरीयस वाचकांना भावलेली पुस्तके. </span><br />
<span style="font-size: large;">मग वर्षाला ६ हा आकडा कमी का जास्त? मला स्वतःला असं वाटतं कि माझ्या मराठी वाचनाच्या भुकेला हा आकडा वाईट नाही. पण एखाद्या अधिक कमिटेड वाचकाला तो कमी वाटेल. आणि मुळात प्रश्न आहे कि १९९५ च्या आधी अशी सरासरी काय होती? </span><br />
<span style="font-size: large;">दुसरी तुलना अशी शक्य आहे कि मराठीसारख्या दुसऱ्या भाषेत मागच्या २५ वर्षांत काय अवस्था आहे. मला वाटतं कि कन्नड आणि तमिळ ह्यांची मराठीशी तुलना योग्य राहील. ह्या दोन्ही ताकदवर प्रादेशिक भाषा आहेत, त्यांना मोठा भूभाग आहे, ह्या राज्यांतील शहरीकरण आणि मध्यमवर्ग ह्यांचा महाराष्ट्राशी सारखेपणा असण्याची दाट शक्यता आहे. इंग्रजी शिकणं ही उन्नतीची शिडी हे ह्या राज्यांतील मध्यमवर्गाने मानलेलं असावं. मध्यमवर्गाचा उपजीविकेचा प्रकारही सारखा असावा. पण ह्या राज्यांत भाषिक वैविध्य कमी आहे कारण हिंदी भाषिक कमी आहेत. त्यामुळे ह्या भाषांतील साहित्य व्यवहार अधिक ताकदवान असण्याची शक्यता आहे. म्हणजे ह्या भाषांची अवस्था ही चांगले टोक (upper bound) अशा अर्थाने वापरता येऊ शकते. </span><br />
<span style="font-size: large;">वर केलेल्या विवेचनाचा दुसरा एक भाग असा कि मी मुळात क्षीण होण्याचा प्रश्न हा तात्विक फिक्शनलाच लावून पहावा. किंवा ‘मला झपाटून टाकणाऱ्या अशा तात्विक फिक्शनलाच’ लावून पहावा. इथे फारच व्यक्तीसापेक्षता आहे आणि त्याची मला जाणीव आहे. झपाटून टाकणं हे बदलत राहू शकतं आणि झपाटल्यागत वाचलं जाणं हाच काही पुस्तक आवडायचा एकमात्र निकष नाही. पण तो एक जोरदार निकष मात्र नक्की आहे. </span><br />
<span style="font-size: large;">--</span><br />
<span style="font-size: large;">मी माझ्या ब्लॉगवर सुरु झालेल्या प्रश्नाचा नीट विचार केला. तो प्रश्न अशा मांडणीतून आला कि ७०० ते हजारभर पानांची कादंबरी मराठीत पुढच्या काही वर्षांत निर्माण होण्याची शक्यता काय? असे प्रोजेक्ट किमान २-३ वर्षांचे असू शकते. तेवढा वेळ आपल्या उपजीविकेला सांभाळून देऊ शकतील असे कोण मराठी लेखक आहेत? तेवढी बौद्धिक क्षमता असणारा मनुष्य मराठी कादंबरीकडे वळण्याची काय शक्यता आहे? असं होणार नाहीये असं मला म्हणायचं नाहीये. माझा संशोधकी पेशा मला ठाम विधाने करण्यापासून परावृत्त करतो. ‘असं व्हायची शक्यता कमी आहे’ असा माझा सुरुवातीचा कयास (null hypothesis) आहे. </span><br />
<span style="font-size: large;">असं मला वाटतं ह्याचं कारण मुख्यतः सप्लाय साईडला, म्हणजे लिहिणाऱ्या लोकांच्या बाजूला आहे. वर म्हटलं तसं ज्या पद्धतीने उपजीविकांचा दाब (त्यात घालवायला लागणारा वेळ, शहरी प्रवास, टिकून राहण्यासाठी लागणारे उत्पन्न इ.) वाढतो आहे त्यापासून स्वतःला insulate करून लिहिणारे किती येतील? मागच्या काही दशकांत प्राध्यापकी पेशाने ही मुभा दिली असावी, पण नव्या काळात तशी मिळणार आहे का? आणि ज्यांना मिळणार आहे त्यांना लिहायचे आहे का? </span><br />
<span style="font-size: large;">मला असं वाटतं कि मराठीत लिहू शकणारे लोक प्राध्यापकी पेशांत जायची शक्यता १९९० नंतर कमी झाली आहे. क्षमता असलेल्या मनुष्याला भौतिक उन्नती साधणं हे उदारीकरणाने सोपं करून सोडलं आहे. महाविद्यालयीन शिक्षणाच्या निवडीतच ही बाब दिसून येत असावी. थोडीही समज असणारा मनुष्य हा विज्ञान, कॉमर्स अशा शाखा निवडू पाहतो आणि अशी महाविद्यालये खालपर्यंत बनलीही आहेत. (माझ्या मांडणीचा अर्थ आज अकॅडेमिक उपजीविका असणारे मराठी लेखक हे कमी प्रतीचे आहेत असा नाही. आज असे करणारे लोक 1990 च्या आधीच्या प्रमाणाहून कमी आहेत असा आहे.)</span><br />
<span style="font-size: large;">हा कयासही तपासता येई. कला शाखेत नावाजलेल्या महाविद्यालयांच्या प्रवेशप्रक्रियेचा डेटा पाहून हे सांगता येईल. </span><br />
<span style="font-size: large;">मराठीत लिखाण हा हौसेचा मामलाच आहे, विशेषतः मजबूत लोकप्रियतेच्या प्रतलाच्या खाली असलेल्या लेखकांना. (म्हणजे अच्युत गोडबोले, पु.ल. देशपांडे अशी लोकप्रियता!) पंकज भोसल्यांनी त्यांच्या ऑडीओमध्ये हा मुद्दा मांडला आहे. हौस ही वेळेवर आणि स्पेसवर अवलंबून असते. ही वेळ आणि स्पेसच दुर्मिळ झाली आहे. केवळ उपजीविकेच्या दाबानेच असं नाही. कदाचित व्यक्ती म्हणून आपण अधिक impatient झालो आहोत, आपल्याला अधिक रंजक आकर्षणे उपलब्ध आहेत, समविचारी लोकांसोबत वेळ घालवणे शक्य आहे आणि सोशल मिडिया आहे. </span><br />
<span style="font-size: large;">एकूणच का लिहावं (त्याचे आत्मिक-भौतिक फायदे) आणि काय लिहावं (शहरी मराठी लेखकांचे एकजिनसी विश्व आणि ग्रामीण-शहरी किंवा ग्रामीण अशा लेखकांचे वेगळे पण परत एकजिनसी विश्व ह्यांत नाविन्य येणार ते कुठून? बरं, ह्या दोन्ही गटांत फिक्शनला वैयक्तिक साठमारी, जात आणि इतिहास ह्यांवर प्रहार करायचे अस्त्र म्हणून वापरायची ही खास मराठी खुमखुमी आहे तो वेगळा एकजिनसीपणा.) ह्या बेसिक घटकांत आलेला कमकुवतपणा हाच क्षीण प्रवाहाचे कारण असेल का? </span><br />
<span style="font-size: large;">का लिहितात आणि काय लिहितात हे मोठेच तात्विक प्रश्न आहेत. त्यांची ठाम उत्तरे आपल्याकडे नाहीत. पण जगभरातल्या अभ्यासावर हे दिसतं कि जर लेखकांची सांपत्तिक स्थिती बरी होत असेल तर ते अधिक आणि अधिक गुणवत्तेची निर्मिती करतात. आणि त्यांना ही बरी अवस्था पुस्तकांच्या मानधनातूनच मिळत असेल असे नाही. शिष्यवृत्त्या, पाठ्यवृत्त्या ह्यांतूनही त्यांना लिखाणाला लागणारी स्पेस मिळू शकते. अशा सपोर्ट स्ट्रक्चरची उपलब्धता ही समाजाच्या भौतिक आणि बौद्धिक संपन्नतेवर अवलंबून असावी. </span><br />
<span style="font-size: large;">मराठी वाचक, विशेषतः मध्यमवर्गीय वाचक हे भौतिकदृष्ट्या तर संपन्न आहेत. मग वाचनाची डिमांड का घटते आहे? डिमांड घटते आहे हे तसं स्पष्ट आहे. मागच्या दोन महिन्यांत दोन नियतकालिके बंद पडली. (अक्षरधारा आणि अजून एक, ज्याच्या संपादकाने फेसबुकवर आपली भूमिका मांडली होती.) माझ्या शहरातील खाजगी वाचनालये बंद पडली. </span><br />
<span style="font-size: large;">वाचनालयांचा प्रश्न मराठीपुरता मर्यादित नाही. शहरातील जागांचे भाव बघता वाचनालय हा जागेचा वाईट बाजारी उपयोग ठरतो. जागेचा अपव्यय वाचवावा म्हणून मुंबईतील ब्रिटीश कौन्सिल लायब्ररीनेही आपली लायब्ररी केवळ ऑनलाईन कॅटलॉग चाळून पुस्तके मागवणे अशी मर्यादित केलेली आहे. </span><br />
<span style="font-size: large;">डिमांड घटण्याचा सर्वात मोठा घटक आहे तो म्हणजे इंग्रजी माध्यमातील शिक्षण आणि मराठी माध्यमातील विद्यार्थ्यांची घटती गुणवत्ता. मध्यमवर्ग इंग्रजी माध्यमाकडे वळल्याने मराठी पुस्तकांची, लेखकांची शालेय वयात होणारी ओळख कमी होते. घरातून वाचनाचे बाळकडू असेल तर काही अपवाद असू शकतात. पण फिक्शनमध्ये वापरली जाऊ शकणारी लवचिक मराठी आणि इंग्रजी माध्यमाच्या मराठी पाठ्यपुस्तकातील बाळबोध मराठी हे एकमेकांशी जुळत नाहीत. त्यात जर विद्यार्थी अप्रादेशिक बोर्ड्स (जसे CBSE) असेल तर मराठीची पालकांमुळे तोंडओळख एवढाच प्रकार उरतो. मुंबईतील दाक्षिणात्य कुटुंबातील प्रादेशिक इंग्रजी माध्यमांत शिकणाऱ्या मुलांचा जसा त्यांच्या मातृ-पितृ भाषेशी प्रामुख्याने संवादभाषा म्हणून संबंध राहतो तसं ह्या मुलांचं होतं. नवे मराठी वाचक बनण्याची शक्यता कमी होते किंवा बनतच नाहीत. </span><br />
<span style="font-size: large;">जे मराठी माध्यमांत आहेत तिथे रोल मॉडेल क्रायसिस आहे. मुले इतरांचे पाहून शिकतात. आज मराठी माध्यम हे बहुतांश हुकलेल्या पालकांचे आहे. (पुण्या-मुंबईचे काही अपवाद सोडून!) हे पालक स्वतः फिक्शनवाचक असण्याची शक्यता नाही. ह्या हुकलेल्या पालकांतील महत्वाकांक्षी पालक वाचनाकडे भौतिक उन्नतीची शिडी वेगाने चढायचे साधन म्हणून पाहतात. फिक्शन ह्या शिडीत येईल का, जितके माहितीपर किंवा सेल्फ-हेल्प लिखाण येईल? </span><br />
<span style="font-size: large;">मराठी माध्यमांच्या सुरकुतत चाललेल्या शाळांमधून कसे आणि किती वाचक येतील? प्रादेशिक इंग्रजी माध्यमातून किती येतील? आणि अप्रादेशिक माध्यमातून किती येतील? ह्याची उत्तरे आपल्याला माहित नाहीत. पण ती नकारात्मक असावीत असं मला वाटतं. </span><br />
<span style="font-size: large;">--</span><br />
<span style="font-size: large;">मी वर मांडलेले मराठी फिक्शनच्या एका उपविभागाबद्दल मांडलेले कयास हे कदाचित सगळ्याच मराठी फिक्शनला लागू पडत असावेत. पंकज भोसल्यांच्या म्हणण्यानुसार कदाचित लोकफिक्शनलाही तो लागू पडत असावा. त्यांनी दिलेलं शृंगारिक साहित्याचे उदाहरण चपखल वाटते. मराठी शृंगारिक साहित्याच्या घटत्या निर्मितीला दृश्य माध्यमाची वाढती उपलब्धता जबाबदार असावी असं वाटतं. डिमांड घटली आणि मग सप्लाय घटला. </span><br />
<span style="font-size: large;">वाचनाची क्षमता असणाऱ्या व्यक्तीची वाचनाची स्पेस घटली आहे. ही घट दोन प्रकारची आहे, फोकस आणि वेळ. लोकांच्या उपजीविका ह्या अधिकाधिक बौद्धिक ताण देणाऱ्या होत आहेत, ज्याने फोकस घटतो आहे. वाचन ही श्रमाची बाब आहे, तात्विक फिक्शन वाचणं ही अधिक श्रमाची. उपजीविकांचा वेळ वाढलेला आहे आणि गंभीर व्यक्तीलाही तात्विक रंजनाच्या बऱ्याच जास्त गोष्टी उपलब्ध आहेत. पण अर्थात वाचनाला रंजन म्हणून घेऊ शकणारे लोकही वाढले आहेत. त्यामुळे नक्त इफेक्ट काय आहे हे एखाद्या सर्व्हेनेच समजू शकेल. नितीन रिंढे ह्यांनी नेमकी हीच गरज त्यांच्याशी झालेल्या अनौपचारिक चर्चेत व्यक्त केली कि वाचणाऱ्या लोकांच्या वर्तनावर अधिक प्रकाश पडायला हवा आहे.</span><br />
<span style="font-size: large;">--</span><br />
<span style="font-size: large;">मराठी साहित्य, भाषा ह्यांच्याशी आधारित उद्दिष्टांवर कार्यरत संस्था, अशा विषयांत स्वारस्य असणारे लोक ह्यांनी फिक्शनच्या निर्मितीबाबतच्या प्रश्नांना डेटा वापरून उत्तरे देता येण्यासाठी रिसोर्स उभे केले पाहिजेत. विशेषतः वाचकांची निर्णयप्रक्रिया आणि वाचकांच्या विविध उपस्तरांची निर्णयप्रक्रिया समजून घेण्यासाठी विविध भौगोलिक-सामाजिक स्तरात पोचणारे सर्व्हे आवश्यक आहेत. </span><br />
<span style="font-size: large;">का करावा असा अभ्यास? वर म्हटलं तसं, बौद्धिक रंजन म्हणूनच. त्यातून भाषा आणि व्यक्ती संबंधावर अधिक प्रकाश पडेल हे नक्की. पण आपण मराठी भाषा, मराठी लिखाण ह्यांना वृद्धिंगत करणारे फार काही करू शकू असे नाही. </span><br />
<span style="font-size: large;">लोक धोतर सोडून विजारी वापरू लागले, सहावारी सोडून नववारी साडी, साडीच्या ऐवजी ड्रेस वापरू लागले कारण अधिक सोयीचे आहे. तसे लोक भाषेशीही करतील. एकदम प्रोफेटिक व्हायचं झालं तर, मराठी प्रामुख्याने बोलीभाषा होण्याच्या प्रवासात (म्हणजे पुढच्या शतकभरात वगैरे) त्यातली गंभीर/तात्विक फिक्शन कशी क्षीण होऊन एके दिवशी संपली ह्या ह्रासाचा वारसा लिहिणं ही बौद्धिक गंमत, पण उदास करणारी! </span><br />
<div>
<br /></div>
</div>
A Spectator http://www.blogger.com/profile/16164261047773458013noreply@blogger.comThane Creek, Maharashtra19.0374312 72.981487718.7973502 72.658764200000007 19.2775122 73.3042112tag:blogger.com,1999:blog-2110428654736807605.post-37285882416441088472019-11-17T00:56:00.002+05:302019-11-17T00:58:10.873+05:30चिवडा, यादृच्छिक गती, झीनोचा पॅरॅडॉक्स आणि मोहन आपटे <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">परवाची गोष्ट. भूक लागली म्हणून बायको चिवडा खात होती. चिवडा काही
आठवडे अगोदर बनवलेला आहे हे माहित असल्याने मी तिला चिवडा खराब तर झालेला नाही ना
असं विचारलं. त्यावर तिने चिवड्याचा अजून एक बकाणा भरत आश्चर्याने मला ‘चिवडा खराब
कसा होईल</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">’</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> असं विचारलं. तिचा प्रश्न हा खरंतर ‘इतक्यात चिवडा खराब होणार नाही</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">’</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> अशा
आशयाचा </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">rhetorical </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">प्रश्न
होता. पण तिच्या प्रश्नाने आणि त्याआधी वाचलेल्या एका बातमीने मी थोडा विचार करू
लागलो. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">‘चिवडा खराब कसा होईल</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">?</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">’ ह्याचं उत्तर चिवड्याच्या भौतिक-रासायनिक
गुणधर्मांचा विचार करून देता येईल. अर्थात हा प्रकार फारच </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">geeky </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">म्हणजे </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">Sheldon Cooper </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">टाईप होईल. आणि अशी उत्तरे आपण सहसा देत नाही. पण
अशी उत्तरे देऊ शकणाऱ्या लोकांचे एक जग असते. आपल्यातल्या ज्यांनी कोणी </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">Big Bang
Theory </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">पाहिलं असेल त्यांना ह्या जगाची झलक मिळालेली आहे. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मला माझ्या बायकोला असं </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">geeky </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">उत्तर </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">अजिबात द्यायचं नव्हतं, कारण मला ते माहित नाही.
पण असं उत्तर द्यायचं असेल तर कसं शोधायचं हे मला नक्की माहित आहे! </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मला आठवण आली ती मी वाचलेल्या एका पुस्तकाची. ते पुस्तक म्हणजे डॉ.
बाळ फोंडके ह्यांचे ‘अणुरेणु</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">’</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">. त्यात ‘कॉफीचा थेंब गोल सांडला तरी उरलेला डाग
कोणत्याही आकाराचा का असतो</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">’</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> ह्या प्रश्नाचं उत्तर होतं. मी ८वी- ९ वीत
असताना ते पुस्तक वाचलं असेल. मला कॉफीच्या थेंबाबद्दल असलेला प्रश्न पडलेला
नव्हता आणि त्याचं उत्तर नीट </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">appreciate </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">करता
आलं नव्हतं. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">त्या पुस्तकाची आठवण जरी चिवड्यामुळे आली असली तरी त्यापाठी कारण होतं
ते <a href="https://www.loksatta.com/mumbai-news/science-writer-pvt-mohan-apte-dies-abn-97-2013725/">मोहन
आपटे ह्यांच्या निधनाच्या बातमीचे</a>. </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">It felt like
some sort of loss, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">जरी मी त्यांना वैयक्तिकरित्या ओळखत नव्हतो. शाळेत
असताना मोहन आपटे ह्यांची ‘मला उत्तर हवंय</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">’</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> ही शृंखला</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">
विज्ञानवेध</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> कृष्णविवर, संख्यांचे गहिरे रंग, ब्रह्मांड ही पुस्तकं मी वाचली
होती. त्यातून फार काही कळण्यापेक्षा मी बराच वाचतो आहे हा इगोच जास्त शांत झाला.
ह्या पुस्तकांत खूप माहिती होती</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> आणि माहितीच्या पुढे जाऊन <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>मांडणीही होती. उदाहरणार्थ</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> मूलकण
ह्या गोष्टीची विस्तृत चर्चा मोहन आपटे ह्यांनी ‘ब्रह्मांड</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">’</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> ह्या
पुस्तकांत केली होती. सहज एक उदाहरण म्हणजे</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> क्वार्क्स ही संकल्पना मी
पहिल्यांदा त्यात वाचली होती. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">अशी पुस्तके लिहिणाऱ्या लोकांत मोहन आपटे एकटे नव्हते. बाळ फोंडके,
नारळीकर (विज्ञानकथा आणि आकाशही जडले नाते सारखे पुस्तक) ही पण नावे आठवतात. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">ही पुस्तकं विद्यार्थी म्हणून मला फार उपयोगी पडली असे नाही. पण
शिक्षक म्हणून खूप उपयोगी पडली आणि पडतात. अर्थात इंग्रजी पुस्तके आणि इन्टरनेट
असताना अशा पुस्तकांचे मूल्य हे घटते आहे. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">ह्या लोकांनी ही पुस्तके नेमकी कोणासाठी लिहिली</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">?</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> विज्ञानशिक्षक
आणि विद्यार्थी ह्या पुस्तकांवर उड्या मारत होते अशातला भाग नसावा. एकूण मराठी
माध्यमातील विद्यार्थ्यांतील माहितीपर पुस्तके वाचू पाहणारे विद्यार्थी थोडे</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> त्यांत
आपल्या पाल्याला अशी पुस्तके वाचायची संधी मिळवून देऊ शकणारे पालक अजून कमी. अशा
अवस्थेत ही पुस्तके अवतरली ह्याचे खरे कारण लिहिणाऱ्यांची सांगायची कळकळ हेच
असावे. बाळ फोंडके</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> नारळीकर</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> घाटे ह्यांनी विज्ञानकथा लिहून अधिक मोठा </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">audience </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मिळवला असावा. पण मोहन आपटे ह्यांनी तो रस्ता
चोखाळला नाही. विषयाची क्लिष्टता हाताळताना त्यांनी तडजोड केली नाही आणि मराठी
प्रतिशब्द तसेच इंग्रजी संज्ञा ह्या दोन्ही वापरल्या. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">संवाद साधून</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> आपल्याला उकललेले दुसऱ्याला समजावून देणे हा एक
मोठा आनंद आहे. वर उल्लेखलेल्या लेखकांना </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">geeky </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">गोष्टींची चर्चा करून हाच आनंद मिळालेला असावा. इतिहासाची अविरत धूळवड
किंवा सांस्कृतिक टाळ्यांचा व्यक्तीचित्रणपर महोत्सव चालवणारे लोक ह्या दोन प्रबळ लेखन
प्रवाहांत सध्या भौतिक प्रश्नांच्या वैज्ञानिक उकलीने आनंदी होऊ पाहणाऱ्यांचा
प्रवाह आश्चर्यात पाडणारच आहे. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><span style="font-size: large;">--<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">विज्ञानाला अध्यात्मिक झालरी लावणे हा अनेकांचा आवडता छंद आहे.
सांख्यिकीच्या वैराण जगात घुसून </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">p-value </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">च्या
मृगजळात फसण्यापेक्षा वेदांतील सूक्ते आणि फिजिक्स कसे सारखेच आहे ह्याची हातचलाखी नक्कीच मजेची आहे. मोहन आपट्यांच्या एका पुस्तकाच्या सुरुवातीला,
बहुतेक 'ब्रह्मांड'</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>नासदीय सूक्ताच्या काही
भागाचे मराठी भाषांतर आहे. पण नंतरच्या पुस्तकात अध्यात्मिक झिरमिळ्या नाहीत. (विज्ञान
आणि अध्यात्म ह्यावर आजही निष्कर्षहीन पण मजेदार चर्चा झडत असतात. स्वामी <a href="https://batgap.com/swami-sarvapriyananda/">सर्वप्रियानंद ह्यांची ही एक <span lang="EN-US" style="font-family: "times new roman" , serif; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">podcast</span></a> इंटरेस्टिंग आहे.) </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">--<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>मोहन आपटे ह्यांनी जशी पुस्तके लिहिली (पॉप्युलर
सायन्स प्रकारची) तशा पुस्तकांच्या किती प्रती निघाल्या</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> ह्या
पुस्तकांचे मानधन लेखकांच्या एकूण उत्पन्नाच्या किती पट होते, ह्या पुस्तकांनी
विज्ञानाची वाट चोखाळण्याची प्रेरणा आणि आवश्यक माहिती किती जणांना दिली हे जाणून
घ्यायची मला उत्सुकता आहे. आज अशा प्रकारची पुस्तके कोण लिहितो आणि कोण वाचतो हा
अजून एक प्रश्न. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">--</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">एक गमतीचा भाग. मित्रांमध्ये गप्पा मारताना मी एका मित्राला म्हटलं</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> अरे तू
कसा चालतोस. तुझी यादृच्छिक गती पाहून मला चिंता वाटते तुझी. माझ्या यादृच्छिक गती
ह्या शब्दावर माझा मित्र एकदम अडखळून गेला. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">असे शब्दप्रयोग सहजपणे वापरून लिहू शकणारे लोक मराठीतून हळूहळू नाहीसे
होतील हा माझा आवडता हायपोथेसिस आहे. सिरीयस फिक्शन</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> पॉप्युलर सायन्स ह्या
सगळ्याला मराठीत काही वाव उरणार नाही. सिरीयल आणि सिनेमा हेच मराठीत बनतील हाही
त्या हायपोथेसिसचा पुढचा भाग. ह्याचं कारण म्हणजे मराठीत </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">catch them young </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">हे घडणं बंद होत आहे. अर्थाभाषा</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">
ज्ञानभाषा ही इंग्रजी</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> व्यवहारभाषेतही मराठीसोबत हिंदी. मराठी केवळ खाजगीची भाषा</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> आई-वडिलांची
आहे म्हणून आपली. त्यातही इंग्रजी घुसतेच आहे. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 0in;">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">--</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 0in;">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span></span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: SA; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Zeno%27s_paradoxes">Zeno’s paradox</a> </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">नावाने
ओळखली जाणारी संकल्पना मला पहिल्यांदा मोहन आपट्यांच्या गणिताबद्दलच्या एका
पुस्तकात वाचायला मिळालेली होती. विद्यार्थ्यांना </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">continuity </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">शिकवताना मी ह्या संकल्पनेचा उल्लेख करतो,
ज्यामुळे </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">discrete </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">आणि </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">continuous </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">ह्यातला फरक समजावता येऊ शकतो.
</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 0in;">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">विद्यार्थ्यांना </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">Zeno’s paradox </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">चं नवल वाटतं. मग त्यातला
कोणीतरी प्रश्न विचारतो</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> कि हे परीक्षेला आहे का. मी हसून नाही म्हणतो.
परीक्षेला नाही आणि प्लेसमेंटला उपयोगी नाही अशा रकान्यात ज्या गोष्टी असतात त्यात
विद्यार्थी ह्यालाही जमा करत असावेत. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 0in;">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span>एखादवेळी मात्र एखादा विद्यार्थी विचार करतो. ह्या विसंगतीचे </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">resolution </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">काय ह्याबाबत विचारायला येतो.
तो सारा संवाद मजा असते. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 0in;">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">--</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 0in;">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-indent: 0in;">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मोहन आपटे आणि बाकी लेखकांची
पुस्तके आज माझ्याजवळ नाहीत. केव्हातरी ही पुस्तके बिनकामी आहेत</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> जागा
अडवून आहेत म्हणून मी रद्दीत टाकली. काही उदाहरणे</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> संदर्भ लक्षात आहेत, जे
अध्येमध्ये कामी येतात, आपल्याला किंवा अन्य कोणाला समजवायला. त्या कृतज्ञतेसाठी हा
ब्लॉग. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></span></div>
<br /></div>
A Spectator http://www.blogger.com/profile/16164261047773458013noreply@blogger.comKalyan, Maharashtra, India19.2403305 73.13053949999994119.1203965 72.969177999999943 19.3602645 73.291900999999939tag:blogger.com,1999:blog-2110428654736807605.post-82987886908034683892019-10-21T16:03:00.000+05:302019-10-21T16:03:18.901+05:30सातपाटील कुलवृत्तांत <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;">कुळकथा हा छोटा पण प्रभावी जॉनरच मराठीत पकडला पाहिजे. तुंबाडचे खोत</span>,<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"> मुखवटा</span>,<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;">
कारवारी माती अशी काही नावे आठवतात. ह्या यादीत लक्षणीय भर म्हणजे रंगनाथ पठारे
ह्यांचे ‘सातपाटील कुलवृत्तांत’. एखाद्या पुस्तकाची नशा सावकाश पसरत जाणं हा
वाचण्याच्या आनंदातला जबरी भाग असतो. तो अनुभव मला ‘सातपाटील कुलवृत्तांत</span>’<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;">
वाचताना आला. दिलचस्प</span>,<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"> भौगोलिकदृष्ट्या पसरट</span>,<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"> अधिक गंभीर आणि कुळकथा सांगताना ऐतिहासिक तथ्ये,
</span><span lang="EN-IN">conjectures </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;">आणि
मानवी जीवनाचे अपरिहार्य पडाव ह्या सगळ्यांना कवेत घेऊ पाहणारी महत्वाकांक्षी
कादंबरी म्हणून ‘सातपाटील’ कडे बघावं लागेल.</span></span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEih66yGXJJsfcixOZXomaDMAx-KZVE7AcGXieYhS7i2jk0eYxCjxI6XZlBKDtsBh9jUaRy1DsTe0-S8AeX7rZKDX9IF5bF2ODQnRXnzwEKVFOCR6wc0QOvnBhwefcWPZc5HFKmMsZhTf0Y/s1600/satpatil.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="278" data-original-width="182" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEih66yGXJJsfcixOZXomaDMAx-KZVE7AcGXieYhS7i2jk0eYxCjxI6XZlBKDtsBh9jUaRy1DsTe0-S8AeX7rZKDX9IF5bF2ODQnRXnzwEKVFOCR6wc0QOvnBhwefcWPZc5HFKmMsZhTf0Y/s1600/satpatil.jpg" /></span></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: large;">स्त्रोत: बुकगंगा </span></td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">केवळ एक दिलचस्प फिक्शन लिहिणं हेच लेखकाला अभिप्रेत नाही हे कादंबरी
वाचताना सतत जाणवतं. लेखक स्वतःला ज्या इतिहास</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> वंश</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> जात</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> परंपरा
ह्यांचा भाग मानतो त्याबद्दल लिहिणं ही क्वेस्ट कथेच्या पार्श्वभूमीला सतत जाणवत
राहते. पण कादंबरी हे आपल्या सामाजिक कमेंट्रीचे निमित्त असा भैराळ प्रकार त्यात
होत नाही. कादंबरीतले भाग</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> विशेषतः जानराव</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> शंभुराव ह्यांचे भाग विलक्षण
आहेत. कथेचे सुट्टे झालेले काळपदर एकमेकांना जुळून येणं हे कथेत वारंवार घडतं आणि हा
तंत्राचा भाग असूनही त्यात कृत्रिमता नाही. कथेचा लेखकाच्या परिचित भूभागात
(म्हणजे असा माझा कयास) घडणारा भाग अधिक ताकदवान वाटतो. (पु.शि.रेग्यांच्या ‘मातृका</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">’</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> बाबत
असं निरीक्षण सारंग ह्यांनी नोंदवलेलं मला आठवतं.) </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">‘सातपाटील’ ला नेमक्या कुठल्या कप्प्यात ठेवणं कठीण आहे. तिचे
साधर्म्य अनेक कथांशी आहे. ज्या कुळाची कथा आहे त्या कुळाची उत्पत्ती विरोधाभासात
असणं हे महाभारताशी साम्य आहे. अमिताव घोष ह्याच्या </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">indo-nostalgic</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> कादंबऱ्या</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">
नेमाड्यांची हिंदू (त्यातला शेतकऱ्याचे घर आणि त्याचा रगाडा सांभाळायची कसरत
ह्यांचा भाग), मार्खेजचे </span><span lang="EN-IN" style="mso-ansi-language: EN-IN; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">Hundred Years of
Solitude </span><span lang="SA" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: SA; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मध्ये </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">वर्तमानाच्या
वर्णनांना भविष्यात घडणाऱ्या घटनांची झलक जोडणे ह्या साऱ्यांची आठवण ‘सातपाटील</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">’</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">
वाचताना होते. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">शेवटचे प्रकरण आधीच्या रसरशीत कथेला क्लोजर द्यायच्या प्रयत्नात रसभंग
करून गेले. म्हणजे कथा म्हणून हे क्लोजर आवश्यक आहे. पण ते देताना कथेच्या
प्रतलाहून भरकटून इतिहास आणि जात ह्या मराठी विचारविश्वाला विळखे देऊन राहिलेल्या
गर्तांत ते घुसते. ते व्हायलाच हवे होते का? </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">निम्नमध्यमवर्गांत</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> शहरातील भाड्याच्या घरात वाढल्याने जात</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> जमीन</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> इतिहास,
परंपरा ह्यांपेक्षा उपभोगउन्नतीची गर्ता ही माझ्या जास्त ओळखीची आहे. आपल्या घरांत
दिसतात ती माणसे एवढेच आपले कुळ, आणि आहेराचे सूड ज्यांच्यासोबत साधले जातात ते
नातेवाईक. इतिहास आणि जात ह्या दोन्ही गोष्टी मनुष्य निवडत नाही आणि त्या त्याला
बदलताही येत नाहीत. ह्या दोघांचा आपल्या जीवनावर प्रभाव असला तरी त्या प्रभावाहून
वेगळे आयुष्य जगण्याची मुभा अद्यापतरी आहे. ह्या गोष्टीना लगटणे ही आपली निवड असते</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">
अपरिहार्यता नाही असं मला वाटतं. त्यामुळे ह्या गर्तांत फिरणाऱ्या लोकांबद्दल मला
कुतूहल आहे. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">ह्या गर्तांत रंजक</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> विचक्षण असे काही नाही असे मला अजिबात म्हणायचे
नाही. पण रंजनापलीकडे आपल्या आजच्या जीवनाचा अर्थ किंवा अर्थहीनता ह्यांना समजू
शकणारे त्या गर्तांत काही नाही. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">लेखकही असं काही म्हणत नाही. पण तरीही जातीव्यवस्था</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> कोण
लोक नेमके कुठचे</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> कोणता भूगोल नेमका कोणाचा ह्यावर कादंबरी खूप काही बोलते. ही लेखकाची
संदर्भसिद्ध मते आहेत का कादंबरीच्या फिक्शनची गरज म्हणून वापरलेले प्रॉप्स हे
कळलं तर मजा येईल. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"></span></span></div>
<a name='more'></a><br />
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मराठीतील फिक्शन ही एक मरू घातलेली प्रजाती आहे असा माझा हायपोथेसिस
आहे. किक देऊ शकणारी पुस्तके अत्यंत सावकाश, म्हणजे कमी फ्रिक्वेन्सीने येणं हे
ह्या अंतपर्वाचे लक्षण आहे. २-३ महिन्यांत किंवा एकेकदा ६-१२ महिन्यांत असे एखादे
पुस्तक हाताला लागते. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">डिसेंबर २०१८ मध्ये मी ‘अवकाळी पावसाची गोष्ट</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">’</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> वाचलं.
मग मे २०१९ मध्ये ‘कारवारी माती</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">’</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">. आता ‘सातपाटील कुलवृत्तांत</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">’</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">.
तिन्ही माझ्या लक्षात राहिलेल्या,राहतील अशा कादंबऱ्या. आता पुढची कधी</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">?</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<br /></div>
A Spectator http://www.blogger.com/profile/16164261047773458013noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-2110428654736807605.post-70825731646038417942018-12-30T01:14:00.000+05:302018-12-30T01:14:16.349+05:30अजिंठा-वेरूळ-औरंगाबादबद्दल काही टुरिस्ट निरीक्षणे<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<span style="font-size: large;"><br />१. फार प्रखर नसलेला, पण चांगला फोकस होऊ शकणारा टॉर्च ही अजिंठामधील चित्रे बघण्यासाठी एकदम आवश्यक गोष्ट आहे. मोबाईलचे टॉर्च अजिबात उपयोगी नाहीत.<br /><br />२. अजिंठामधील गुहा क्रमांक १ आणि २ ह्यांतच बहुतेक कुटुंबासोबत आनंद मिळवायला आलेल्या लोकांची करमणूक संपते. ‘अरे, इथेपण तसंच आहे’, ‘इथे काहीच नाही’ अशी आंबट द्राक्षे देत देत ते १ ते २६ हा अजेंडा पूर्ण करायच्या मागे लागतात. त्यामुळे लोकांच्या प्रचंड सेल्फी उत्साहाने सुरुवातीला पकलात तरी सब्र का मीठा फल मिळणार.<br /><br />३. अजिंठामध्ये फर्जी गाईड गुहे-गुहेत मिळतात. ते खरेतर गुहेतील प्रवाश्यांचे वर्तन नियंत्रित करण्यासाठी नेमलेले स्टाफ आहेत. पण गाईड काय बोलतात हे ऐकून ऐकून आणि त्यात थोडी दंतकथा आणि थोडा आपलाच मीठमसाला मिसळण्याचे कसब असं करून ते आपलं एक दुकान उघडून आहेत. गुहेतील चित्रांबाबत काहीच न माहिती पडण्यापेक्षा त्यांचे सुरस कथन जरा हिंट देते. पण हे चित्र कोणते आहे ही वस्तुनिष्ठ माहिती सोडली तर बाकी प्युअर ढाचे! आणि त्यांची ही वरकड कमाई करताना गुहेतील लोकांच्या वर्तनावर, विशेषतः कॅमेऱ्याचे फ्लॅश ह्याबद्दल ते काहीच करत नाहीत. गुहा १ व २ मध्ये १५ मिनिटांच्या कालावधीसाठी ४० लोक सोडावेत असा निर्देश आहे. पण तोही पाळला जात नाही.<br /><br />४. अजिंठाबद्दल बेस्ट टुरिस्ट रेफरन्स भारतीय पुरातत्व विभागाने काढलेले पुस्तक आहे. हे पुस्तक सोबत घेऊन विजेरीच्या प्रकाशात ते वाचत वाचत गुहा पाहणे हे थोडे कष्टाचे असले तरी मजेदार आहे. हे पुस्तक नसेल तर स्थानिक प्रकाशनाची संक्षिप्त पुस्तके मिळतात. तीही ठीक आहेत. त्या पुस्तकांची छापील किंमत १०० असेल तर पुस्तक ३०-४० लाही मिळते. </span><br />
<div>
<span style="font-size: large;"> </span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiAwZpW5OST2ueRSUftabmbBZhvJHTGclssrdR0V3QZIj2ZLgOjlh3_hbLUc3E44C4lAeQ0M57-tt7BCkElGvlurI317fd3lm_xs3QvTOTJP4K4hELzZyh5gaOx8qLcIUPfTIjUnWzQ-zZO/s1600/IMG_20181229_214745.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="804" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiAwZpW5OST2ueRSUftabmbBZhvJHTGclssrdR0V3QZIj2ZLgOjlh3_hbLUc3E44C4lAeQ0M57-tt7BCkElGvlurI317fd3lm_xs3QvTOTJP4K4hELzZyh5gaOx8qLcIUPfTIjUnWzQ-zZO/s320/IMG_20181229_214745.jpg" width="160" /></span></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption"><span style="font-size: small;">पुरातत्व विभागाचे अजिंठाबद्दलचे पुस्तक</span><span style="font-size: large;"> </span></td></tr>
</tbody></table>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;">५. अजिंठाजवळचे MTDC उपहारगृह हे निर्लज्ज मोनोपोली शोषण आहे. त्यात ते जी.एस.टी. नंबर छापलेल्या प्रिंटेड पावत्याही देत नाहीत. स्वच्छताही जेमतेम आहे.<br /><br />६. पाण्याची बाटली आणि काही ग्लुकोज बिस्किटे/तत्सम सोबत असणे फायद्याचे आहे. कारण १ ते २६ गुहा निवांत, रवंथ बघणे हा सहज ४ तासांचा कार्यक्रम आहे.<br /><br />७. अशी अफवा आहे कि २०१९ मध्ये अजिंठा पर्यटकांसाठी बंद केले जाणार आहे! 😊<br /><br />८. वेरूळ बघण्यासाठी एकदिवस ठेवणे आवश्यक आहे. केवळ कैलाश मंदिर (गुहा क्रमांक १६) म्हणजे वेरूळ नाही. अर्थात अनेक भाविक पर्यटक तेवढेच बघून कलटी मारतात हे पथ्यावर पडू शकतेच.<br /><br />९. कैलास मंदिर नीट समजून बघून घ्यायला २ तास लागतात. गाईडला पर्याय नाही. अन्यथा १५ मिनिटात दर्शन आणि बाहेर.<br /><br />१०. कैलास मंदिरात असणारी erotic शिल्पे हा माझा अशा शिल्पांशी आलेला पहिलाच संबंध. It is mind-blowing.</span><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgfA0MPvEEWmGOkG4_TBgY6kTH5PUlyY5eLKekw7K8-MnYSmpajCRG4VlpyXEioNxdAFXJbrjJXJ3qbbalvflbw1EflyB2sL-9pbuQQY_v5x2xzOu1OLLEMIXTyKP2EYjWseA8UBn1legbO/s1600/%25E0%25A4%2595%25E0%25A5%2588%25E0%25A4%25B2%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B8+%25E0%25A4%25AE%25E0%25A4%2582%25E0%25A4%25A6%25E0%25A4%25BF%25E0%25A4%25B0+%25E0%25A4%2595%25E0%25A5%2580%25E0%25A4%25B8.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1037" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgfA0MPvEEWmGOkG4_TBgY6kTH5PUlyY5eLKekw7K8-MnYSmpajCRG4VlpyXEioNxdAFXJbrjJXJ3qbbalvflbw1EflyB2sL-9pbuQQY_v5x2xzOu1OLLEMIXTyKP2EYjWseA8UBn1legbO/s320/%25E0%25A4%2595%25E0%25A5%2588%25E0%25A4%25B2%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B8+%25E0%25A4%25AE%25E0%25A4%2582%25E0%25A4%25A6%25E0%25A4%25BF%25E0%25A4%25B0+%25E0%25A4%2595%25E0%25A5%2580%25E0%25A4%25B8.JPG" width="207" /></span></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption"><span style="font-size: small;">आमच्या गाईडच्या म्हणण्यानुसार हे शिल्प म्हणजे भारतीयांनी फ्रेंच किसचा शोध लावला ह्याचे प्रमाण! </span></td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEghynvfHttx4NjVHIOsyikQ2OIq4hf6p9X-Dx57BlyrkBqdKQ_C9BVsx9CKTNrp2kdH8h2_GUdRPctsq5qwyZBUSL4-l9cqhgLCkGFyxaTgXHuUVzLiliV0vM1Qe1kIekKatI88U78wsdIp/s1600/%25E0%25A4%2595%25E0%25A5%2588%25E0%25A4%25B2%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B8+%25E0%25A4%25AE%25E0%25A4%2582%25E0%25A4%25A6%25E0%25A4%25BF%25E0%25A4%25B0+erotic.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEghynvfHttx4NjVHIOsyikQ2OIq4hf6p9X-Dx57BlyrkBqdKQ_C9BVsx9CKTNrp2kdH8h2_GUdRPctsq5qwyZBUSL4-l9cqhgLCkGFyxaTgXHuUVzLiliV0vM1Qe1kIekKatI88U78wsdIp/s320/%25E0%25A4%2595%25E0%25A5%2588%25E0%25A4%25B2%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B8+%25E0%25A4%25AE%25E0%25A4%2582%25E0%25A4%25A6%25E0%25A4%25BF%25E0%25A4%25B0+erotic.JPG" width="320" /></span></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption"><span style="font-size: small;">Erotic शिल्पे: कैलास मंदिर</span><span style="font-size: large;"> </span></td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-size: large;"><br /><br />११. हम्पीमधील मंदिरांवरील शिल्पे आणि कैलास मंदिराची शिल्पे ह्यांत बरंच साम्य आहे, विशेषतः हजारराम मंदिर (हम्पी) येथील रामायणाची कॉमिक्स स्ट्रीपसारखी मांडणी आणि कैलास मंदिरामधील मांडणी. गोष्ट सांगण्याची मानवी तहान आणि तिची पूर्तता शिल्पांनी अजरामर केलेली आहे. </span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7KXcJaOz2FjUucYbJIQ4BcK_EQ9FKashi0zbFYQuYkm75A2XTil5nxAIFtxGtnd94T6GqhhJBXBHDue2D7Q3eSDqx98J3AVNXwalB86scxORKtdTx-NwK3WsDNppFut0vmPLwyeIq4zyC/s1600/%25E0%25A4%2595%25E0%25A5%2588%25E0%25A4%25B2%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B8+%25E0%25A4%25AE%25E0%25A4%2582%25E0%25A4%25A6%25E0%25A4%25BF%25E0%25A4%25B0+%25E0%25A4%25B0%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25AE%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25AF%25E0%25A4%25A3.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7KXcJaOz2FjUucYbJIQ4BcK_EQ9FKashi0zbFYQuYkm75A2XTil5nxAIFtxGtnd94T6GqhhJBXBHDue2D7Q3eSDqx98J3AVNXwalB86scxORKtdTx-NwK3WsDNppFut0vmPLwyeIq4zyC/s320/%25E0%25A4%2595%25E0%25A5%2588%25E0%25A4%25B2%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B8+%25E0%25A4%25AE%25E0%25A4%2582%25E0%25A4%25A6%25E0%25A4%25BF%25E0%25A4%25B0+%25E0%25A4%25B0%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25AE%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25AF%25E0%25A4%25A3.JPG" width="320" /></span></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption"><span style="font-size: large;">रामायण: कैलास मंदिर </span></td></tr>
</tbody></table>
<div>
<span style="font-size: large;"><br />१२. वेरूळ आणि अजिंठा येथल्या बुद्ध लेण्यातील फरक निरीक्षक नजरेला जाणवण्यासारखा आहे. बौद्ध,जैन आणि हिंदू धर्ममते आणि त्यांच्या अनुषंगाने फिरणारे लोकजीवन आणि राजकारण हेच लेण्यांच्या निर्मितीच्या पाठी असणारे मूळ कारण आहे असा आता माझा वर्किंग हायपोथेसिस आहे.<br /><br />१३. देवगिरी/दौलताबाद किल्लाच्या सुरुवातीलाच चांद मिनारपाशी असणाऱ्या पर्यटकांनी दुर्लक्षित संग्रहालयात काही लक्षणीय भग्नमूर्ती आहेत. </span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEist70Z1mEoeNU6Xp1RvpqboTHH5t1etjcTsus27jOQfbLbVipa0DQFTJJGRcXB3hZ-DTlZ1we_l5InD3sf0-okGNMdUDNC_bSetEt5df6Kg64ROv-yb8XBHWVYEjFT9GdoFHxwSwrxYBtZ/s1600/daulatabad+fort+museum.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEist70Z1mEoeNU6Xp1RvpqboTHH5t1etjcTsus27jOQfbLbVipa0DQFTJJGRcXB3hZ-DTlZ1we_l5InD3sf0-okGNMdUDNC_bSetEt5df6Kg64ROv-yb8XBHWVYEjFT9GdoFHxwSwrxYBtZ/s320/daulatabad+fort+museum.jpg" width="320" /></span></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption"><span style="font-size: small;">देवगिरी/दौलताबाद किल्ल्याजवळील संग्रहालय</span><span style="font-size: large;"> </span></td></tr>
</tbody></table>
<div>
<span style="font-size: large;"><br />१४. भारतातील शिल्पांमध्ये असणाऱ्या स्त्री शिल्पांची शारीरिक वैशिष्ट्ये, विशेषतः स्तन आणि कंबर/कमनीयता हाही एक कुतूहलाचा विषय आहे.<br /><br />१५. बीबी का मकबरा हे एक प्रीवेड शूटचे डेस्टिनेशन आहे. कबरीपाशी प्रीवेड शूट हा जबरी तात्विक जोक आहे. जीवनाची सांगता वाग्दत्त वधू-वरांनी भिनवूनच संसार करावा असा काही प्रकार असावा किंवा त्यांना काही पडलेलीच नसावी. अजंठाला असला काही प्रकार दिसला नाही. पण यशोधरा आणि राहुलसमोर भिक्षापात्र घेऊन उभ्या असलेल्या बुद्धाच्या गुहेसमोर प्रिवेड शूट ही कल्पनाच रोमांचक आहे! केवळ पोचलेले किंवा हुकलेले लोकच हे करू शकतात.<br /><br />१६. बीबी का मकबराच्या आजूबाजूला असणारी उदासी पांघरलेली उद्याने आणि त्यात ‘जाडे कि नर्म धूप’ मध्ये वावरणे</span><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNOSUrFig3KWQB_lznNyAC6EHoV2ex7Au5q0HlvrPXBUn8Ai8wcMvGlYb3FhfknIeisQt8spj_8VfN1bkIdMhyIKZtNQAwS8UayyJggd71pBRCd-4Km977RZpZ5-lqUa-RTMSp1Ji06IMM/s1600/%25E0%25A4%25AC%25E0%25A5%2580%25E0%25A4%25AC%25E0%25A5%2580+%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25BE+%25E0%25A4%25AE%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25AC%25E0%25A4%25B0%25E0%25A4%25BE+%25E0%25A4%2597%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B0%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25A1%25E0%25A4%25A8.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNOSUrFig3KWQB_lznNyAC6EHoV2ex7Au5q0HlvrPXBUn8Ai8wcMvGlYb3FhfknIeisQt8spj_8VfN1bkIdMhyIKZtNQAwS8UayyJggd71pBRCd-4Km977RZpZ5-lqUa-RTMSp1Ji06IMM/s320/%25E0%25A4%25AC%25E0%25A5%2580%25E0%25A4%25AC%25E0%25A5%2580+%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25BE+%25E0%25A4%25AE%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25AC%25E0%25A4%25B0%25E0%25A4%25BE+%25E0%25A4%2597%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B0%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25A1%25E0%25A4%25A8.JPG" width="320" /></span></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption"><span style="font-size: small;">बीबी का मकबराच्या परिघातील उद्यान</span></td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-size: large;"><br />१७. एकूण- आपल्याशेकडो वर्षे अशी आपल्यासारखेच लोक वावरत होते. आपण पुढे आलो आहोत ही गलतफैमी आहे. आपण स्पायरलमध्ये वर किंवा खाली जात आपल्याच काही मितींना री-व्हिजीट करत आहोत हे जास्त बरं मॉडेल आहे.<br /><br />१८. कॅमेरा ही गोष्ट उत्पन्नाच्या मिती ओलांडून पसरली आहे. लोकांचे टीपकागद झाले आहेत आणि ते कशाच्याही पार्श्वभूमीवर स्वतःलाच शोषून घेत आहेत. </span></div>
</div>
A Spectator http://www.blogger.com/profile/16164261047773458013noreply@blogger.comNear Reliance Infocomm, Wadeghar road, Kalyan (W), Tilak Nagar, Kalyan, Maharashtra 421301, India19.250042209983924 73.123503720654319.242546709983923 73.1134187206543 19.257537709983925 73.1335887206543